Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

ellen. Sokszor azonban az is elég volt, ha valaki a vonaton politizált. Az egyik vádlott, egy Magyarországra nősült volt első világháborús orosz hadifogoly példának okáért csak annyit kérdezett hangosan: „mi a bajuk a magyaroknak az oroszokkal". 195 A Kaposfüreden elhe­lyezett 18. tüzértörzs pótüteg parancsnoka szintén egy feljelentés alapján volt kénytelen 1944 októberében vizsgálatot indítani: a legénysége vajon tényleg kommunista eszméket vall-e. Végül is kiderült, hogy a falu lakosságának egyszerűen terhére voltak a katonák. 196 A megye napilapjai gyakran adtak hírt a háborúellenes kijelentéseket tett vagy rémhírter­jesztésen kapott emberek bírósági tárgyalásairól. A feljelentések között is nagy gyakoriság­gal szerepelt az a vétség, 19 melyre az angolszász gépekről 1943 tavaszától gyakran leszórt röplapok miatt rendkívüli módon odafigyeltek az illetékes hatóságok. A német megszállás napján a Békepárt által kiadott kiáltvány, illetve a Magyar Front megalakulása után meg­növekedett a megyében terjesztett röplapok száma. A Békepárt Somogyban 63 községben 292 személynek, 84 olvasó- és gazdakörnek juttatott el röplapokat. A belügyminiszter 1944. szeptember 9-én, illetve 15-én több nyilas röplap elkobzását is elrendelte. 198 A háborús viszonyok folytán megyei törvényszék meglehetős szigorral lépett fel minden olyan cse­lekmény ellen, mely a honvédelmi nevelést és magát a hadsereget sértette. A lapokban több olyan bírósági tudósítást lehetett olvasni, mely a leventefoglalkozások elmulasztása miatt a szülőkre kirótt pénzbírságokról vagy a vétkesek 1—20 napi elzárásáról adott hírt. Miután a hadisegélyek folyósítása - mint tudjuk - sok vita forrása volt, egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy az ilyenkor elhangzott szavak akkoriban bőven kimerítették a honvéde­lem elleni izgatás bűntettét. 199 Somogyban az 194l-es népszámlálás idején 49 községben vallották magukat 20 főnél többen németnek. Legtöbb német anyanyelvű a tabi és a szigetvári járásban élt. Harminc települést találtunk a megyében, ahol arányuk meghaladta a 49%-ot. A somogyi németek legnagyobb százalékban Gadácson (97%), Somogydöröcskén (92%), Ecsenyben (85%), Miklósiban (84%), Szorosadon (75%) és Boldogasszonyfán (74%) éltek. 200 Sorsukat jelentősen meghatározta a magyar revíziós külpolitikával paralell növekvő német biro­dalmi befolyás. Ez - utalva - ismert külpolitikai okokra a 2. bécsi döntést követően vált erőteljesebbé. A Bäsch Ferenc által szervezett, 1938-tól Volksbund der Deutschen in Ungarn nevet viselő náciorientációjú szervezet is ettől az időszaktól kezdte fokozni or­szágos hálózatának kiépítését. A megyében 1940 szeptemberétől indult el 201 a szervező­munka, melynek során azonban gyakran csorbát szenvedett, az önkéntesség és az okirat­hamisítás gyanúja is többször felmerült. Miután a megye alispánja az ügy 7 kivizsgálására utasította a főszolgabírókat, kiderült, hogy a jelentkezésekkor kitöltött belépési nyilatko­zatok egy részét valóban idegen kezek, s nem a benne szereplő nevek tulajdonosai írták alá 202 Somogydöröcske német anyanyelvű evangélikus lelkésze 1941 júniusában azt írta a főispánnak, hogy a faluban él egy német szülőktől származó fiatalember, ki - mert nem lépett be a Volksbundba ­203 állandó gúny tárgyát képezi. A faluban 1943-ban oldalfegyvert viseltek és néhányan már-már a közrendet is veszélyeztették. 201 A magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek miatt megszaporodó ügyészségi vádiratok 20 ' száma is mutatta, milyen újabb helyi konfliktusok forrásává váltak az 1942-ben megindult magyarországi SS-toborzások, 206 melyek, sorrend­ben a harmadiktól - már a német megszállás után - lényegében kényszertoborzássá váltak. Ezek során gyakran alkalmazták a megfélemlítés eszközét is. 20 A kényszer ellenére azon­ban sokan nem engedelmeskedtek a parancsnak (pl. Kaposfőn, Bonnyán, Osztopánban, Szulokban), s tudatosan a Magyar Honvédségbe akartak bevonulni. Ezt azonban a Hon­védelmi Minisztériumnak - hivatkozva a magyar-német szerződésre - vissza kellett uta­I • "'OK sitania. 1944 novemberében - a közeledő front elől - a volksbundisták menekülése is meg­kezdődött. A hadsereggel együtt pedig a magyarországi SS-katonák is elhagyták az országot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom