Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Szabó Péter: Somogyi alakulatok a második világháborúban, s az azt megelőző években

SOMOGYI ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN, S AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) „Mielőtt a 10. dandár elindul a becsület mezejére, hogy a magyar fegyvereiddel visszavegye a magyar ígéret földjét az ellenségtől és a magyar zászlókat kitűzze az 1000 esztendős haza határain, tegyünk valamennyien fogadalmat, hogy hívek maradunk, hogy önfeláldozóan áldozatosak maradunk, hogy soha el nem csüggedünk, hogy legyőzhetetlenül győzünk..." - e dandárparancsnoki eskü mondatai 1940. július 2-án hangzottak el Kaposvárott illetve Nagyatádon.

1 A magyar-román határra felvonuló somogyi alakulatok honvédéi eképpen tettek fogadalmat az ekkor még önálló akciónak induló Románia elleni hadjárat előtt. Életük ettől kezdve egyesapásra mozgalmassá vált. Komoly feladatok vártak rájuk: a magyarlakta területek megszállásában való részvétel és a második világháború hadműveletei. Tartalékos állományuknak kiképzésbeli problémáival, s megannyi fegyverzeti és felszerelésbeli elégtelenséggel és hiányossággal terhelten kényszerültek e nehéz feladatok megoldására, melyek aztán mindvégig meghaladták teljesítőképességüket. Az első világháborút és a Tanácsköztársaság hónapjait követően 1920 elején kezdődött meg a magyar fegyveres erők szervezése Somogy vármegyében is. A Nemzeti Hadsereg keretében Kaposvárott is alakult egy ún. katonai körlet, mely egy gyaloghadosztályt foglalt magába. E csökkentett értékű gyaloghadosztály egy-egy gyalog- illetve tüzérezredből, valamint lovas-, vadász-, távíró-, s vonatalakulatokból

2 állt. 1920. november l-jén 261 hivatásos, illetve 72 nem hivatásos tiszt, 181 hivatásos altiszt, s 5901 főnyi legénység alkotta a somogyi seregtest

3 személyi állományát. Fegyverzetét 4796 puska, 45 géppuska és 12 löveg jelentette.

1 Gyalogezrede, mely a volt magyar királyi pécsi 19. honvéd gyalogezred zászlaját örökölte, csak a következő évben, 1921-ben kapott számot, a 7.-et. Zászlóaljai Kaposvárott, Csurgón és Nagykanizsán rendezkedtek be.

5 Ezen alakulatok szerveződésének évében írta alá a magyar kormány a gyászos emlékű trianoni békediktátumot, melynek katonai rendelkezései is igen súlyosak voltak. A békeokmány mindenekelőtt kimondta, hogy a magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépések alapján lehet felállítani és kiegészíteni, s annak 35 000 főre minimált állományában csak hadosztály (dandár) szintig szerveződhetnek a gyalogos alakulatok. Az 1921. június l-jén életbe lépett hadseregszervezési rendelet megszüntette az ún. katonai körleteket, s helyettük illetve belőlük 7 vegyesdandár alakult, egyenként kettő gyalogezreddel, egy-egy kerékpáros zászlóaljjal és huszárszázaddal, illetve egy háromüteges tüzérosztállyal stb. Somogy megyében ezúttal csak Kaposvárott szerveződtek alakulatok. A pécsi 4. vegyesdandárba sorolt 7. gyalogezred parancsnoksága, közvetlen alosztályai, illetve két zászlóalja települt ide. A gyalogezred harmadik - számozás szerint 7/11. - zászlóalja, illetve az ezredközvetlen árkászszázad 1932-ig Baján állomásozott.

6 SZABÓ PÉTER * * Előzmények (1920-1938)