Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Szabó Péter: Somogyi alakulatok a második világháborúban, s az azt megelőző években

A pécsi ÍV. hadtestnél 1940. május 27-én rendelték el a mozgósítást. A menetkészültség elérése lassan történt meg a csapatoknál. Hátrányosan befolyásolták ezt a fegyverzeti és a felszerelésbeli hiányok. A járművek és a lovak bevonultatása is elhúzódott. A 10. gyalogdandár bevonultatott személyi állományáról készített harcértékjelentés szerint 1940. június l-jén még csak 312 tiszt és 7844 főnyi legénység alkotta a seregtest létszámát.

14 A 10. gyalogdandár, csak mozgósításkor felálló alakulatai közül a: - 36. gyalogezred-parancsnokság és közvetlen alakulatai Kaposvárott (Honvéd laktanyában) - a 36/1. zászlóalj Jután - a 36/11. zászlóalj Kaposmérőn - a 36/III. zászlóalj Nagyatádon - a 10. híradó század, a 10. huszárszázad és a 10. légvédelmi gépágyús üteg pedig Kaposfüreden alakult meg, illetve került kihelyezésre. Az ezreddé ikreződött 10. tüzérosztály ütegei is Kaposvár környéki településeken szerveződtek, Toponáron, Kaposfüreden és Zaranypusztán.

15 Az 1940. július 3-i illetve 4-i elindulásig lezajlott előkészületekről a 10. tábori tüzérezred parancsnoka, Bálint József alezredes az alábbiakat jelentette: „Kaposváron ... csak az alosztályok menetkészségének és anyagi felszerelésének sokirányú és nap-nap után bővülő munkálataira volt időnk. Ezeken kívül csak egy-két zászlóalj, ezred és gyalogdandár kötelékében tartott menetgyakorlatra került sor." AIV. hadtest vasúton szállított része - benne a 10. gyalogdandár is -1940. július 4.-étől érkezett meg a tisztántúli felvonulási területre. Július 10-ére már valamennyi mozgósított alakulat befejezte felvonulását és csoportosulását a magyar-román határ mögött. A 10. gyalogdandáron és a hadtestközvetlen alakulatokon kívül még a pécsi 11., illetve átmenetileg a nyíregyházi 22. gyalogdandár tartozott a IV. hadtestparancsnokság alárendeltségébe. A pécsi hadtest békehadrendjéhez tartozó szekszárdi 12. gyalogdandár felett átmenetileg a II. hadtestparancsnokság vette át a parancsnokságot. A10. gyalogdandár 1940. július 10-i harcértékét 380 tiszt és 9555 főnyi legénység jelentette.

1 A felvonult honvédcsapatok az akkori országterület egyik legszegényebb részére kerültek. Tábori körülmények között, rossz elhelyezkedési és higiéniai viszonyok mellett kellett eltölteniük közel két hónapot. A több mint tél millió ember bevonultatásával jelentős munkaerőhiány mutatkozott a nyári mezőgazdasági munkáknál, az aratásnál. Ezen a gondon a honvéd vezérkar úgy igyekezett enyhíteni, hogy egyrészt engedélyezte a legénység részére bizonyos százalékban az aratási szabadságot, másrészt rendelkezésre bocsátott néhány alakulatot a felvonulási területen folyó betakarítási munkálatokhoz. A10. gyalogdandár csapatai a Szamos és a Lápi csatorna közti sávban, Csengeren, Csengerújfalun, Kocsordon, Porcsalmán stb. segédkeztek az aratásnál.

18 Nagyobb mozgásokat igénylő dandár- illetve hadtestméretű gyakorlatokra az állandó készenlétben levő csapatoktól sűrűn megszállt felvonulási területen nem kerülhetett sor. A 10. gyalogdandár-parancsnokság részéről ugyan több intézkedés történt ezredgyakorlatokra, harckocsi- és légvédelmi összműködő gyakorlatokra, lőgyakorlatokra, de ezekből csak kevés valósult meg. Miután az 1940. augusztus 16. és 24. között Turnu Severinben folytatott magyar-román tárgyalások az erdélyi és a székelyföldi területek kérdésében nem vezettek eredményre, a magyar kormány elhatározta, hogy döntésre viszi a dolgot. Augusztus 26-án elrendelte a határon a csapatok felzárkózását és augusztus 28-ra tervezte a hadműveletek megkezdését. A 10. gyalogdandárt is magába foglaló IV. hadtest a támadás fő erejét képző 1. hadseregbe nyert beosztást. Az 1. hadseregnek kellett volna áttörnie a Nagykároly és a Szamos között húzódó, félig kiépített román erődrendszert, az ún. Carol-vonalat. A másik két