Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

IV. Az ipar megkésett fejlődése a Délkelet-Dunántúlról

6. Hitelkönyvek átalakítása minél előbb fejeztessék be. 7. A mezőgazdasági hitel szövetkezeti alapon szerveztessék, és tetessék meg a kellő intézkedés, hogy az osztrák-magyar bank nyújtson a gazdáknak is személyes hitelt. 8. Adórendszerünk alakíttassék át akként, hogy az ne kizárólag a földdel bírókra nehezedjék, hanem az állami teherviselésbe vonassanak be, hathatós rendszabályokkal azon elemek is, melyek a teherviselés alól eddig jogtalanul elvonták magukat; vétessenek tehát szigorúbb ellenőrzés alá a különböző vállalkozók és üzérek jövedelmei és adóztassanak meg a tőzsdei kötések is. 9. A hazardír törvényeknél a kiadandó kormányrendeleteknél vétessék figyelembe a mezőgazdaság válságos helyzete; amiért csak olyan intézkedések tétessenek, melyek múlhatatlanul szükségesek és hasznosak, hogy a törvényhatóságok, különösen pedig a községek háztartásai fokozódó s máris elviselhetetlen terhek alól mentesítve legyenek. Ugyanezen szempont legyen irányadó a létező törvények és kormányrendeletek végrehajtásánál is. 10. A fogyasztási adók rendszere a mezőgazdasági érdekek szemmeltartásával alakíttassék át. 11. A telepítési ügy állami pénz.erővel fejlesztessék. 12. Az ország különböző és erre a célra alkalmas részein ipartelepek állíttassanak fel, és különösen azon iparágak részesüljenek állami támogatásban, melyek mezőgazdasági nyerstermékeket dolgoznak fel. 13. Vízi közlekedési útjaink fejlesztessenek. 14. Öntözés és talajjavítás minél nagyobb részben lehetővé tétessék és előmozdíttassék. 15. A philoxéra által elpusztított szőlők felújítása végett az állam egyeseknek és szövetkezeteknek - hozandó törvények alapján - kamat nélküli előleget adjon, s így felújított területek többévi adómentességben részesüljenek. 16. Szüntessenek meg mindazon akadályok a létező vámszerződések korlátain belül, melyek állatkivitelünk elé gördítenek, s így az állatok jobb értékesítése végett fogyasszon úgy a közös hadsereg, mint a honvédség, mindazon rendszabályokat, melyek akadállyal szolgálnak arra, hogy a húsállományokat nagyobb mérvben közvetlen a tenyésztőtől szerezhessék be. 17. A földművelési iskolák és gazdasági intézetek szervezete s a vándortanító intézmény a gyakorlati élet követelményei szerint alakíttassék át; továbbá a népiskolák tanrendszere is új irányba módosíttassuk és felsőbb gazdasági akadémia létesítessék. 18. Szerveztessék a gazdasági érdekképviselet független alapon." Mint látjuk, a program egyértelműen agrárius érdekeket tartalmazott, és az ipar fejlesztését csak a mezőgazdaság függvényeként vette figyelembe. A nagybirtokos vezetés alatt álló Gazdasági Egyesület mind gyakrabban bírálja a kormány politikáját. A nagybirtokosok egyelőre még kerülik a nyílt politikai összeütközést, a Széli-kormány bukása után hatalomra kerülő Tisza Istvánt külön feliratban üdvözlik, de az 1905-1906. évi nemzeti ellenállás időszakában már az ellenzék táborát erősítik, és sokan közülük komoly vezető szerepet játszanak a kormány elleni küzdelemben. A hatalmi és a közjogi kérdésekre oly fogékony földbirtokos osztály a nemzetgazdaság fejlesztését egyoldalúan érdekeinek megfelelően kívánja támogatni. Délkelet-Dunántúl megkésett fejlődésének logikus következménye volt, hogy a gazdasági struktúra torzulása az országoshoz viszonyítva nagyobb társadalmi feszült-