Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)
II. Az agrárkapitalista fejlődés hatása a parasztság kivándorlására a Délkelet-Dunántúlon
egyes tájegységek és falvak viszonylatában, hanem sokszor egyazon falu keretén belül is. Az 1885. évi megyei összeírás szerint a parasztgazdaságokban még mindig 1 349 db faekét használtak, jóllehet a 19608 db vaseke már jelzi, hogy ez utóbbi általánossá vált. Ugyanakkor a nagy- és középbirtok tulajdonában mindössze 3 db faekét és 8 891 db vasekét tartottak nyilván. 50 Mivel a nagybirtok és a paraszti birtok egyaránt alkalmazkodott a piaci igényekhez, mindkét birtoktípus nagyobb jövedelemhez jutott. Az agrárkrízis által okozott válságból, mint láthatjuk, a különböző birtoktípusokban keresték a kiutat, és jelentősen átalakították a mezőgazdaságot azáltal, hogy a különböző művelési ágak fejlődését megindították. Ez a folyamat azonban nem volt konfliktusoktól mentes, ugyanis a kiegyezést követő tőkés viszonyok általánossá válásával mind több társadalmi ellentmondás került a felszínre, „egyik oldalon a vagyonosabb rétegek fényűzését és egyre gyorsabb gazdagodását, a másik oldalon pedig a tömegek nagy részének elszegényedését" 51 a társadalom szegényebb elemei nem tudták tolerálni. Somogy megye a századvégi iparfejlődés ellenére is agrár megye maradt. így nyilvánvaló, hogy elsősorban az agrárkapitalista fejlődés társadalmi konfliktusai domináltak Somogyban - miként a korábbiakban láthattuk - az agrárválság a nagyüzemeket érzékenyen érintette, komolyabb nehézségeket azonban nem okozott, mivel az intenzív gazdálkodásban megtalálták a kiutat, és mind a gazdasági, mind pedig a politikai hegemónia továbbra is a földbirtokos osztály kezében maradt. Szükségesnek tartjuk az 1900. évi megyei és az országos birtokkategóriák összehasonlítását, mivel az tükrözi Somogy megye sajátos helyzetét. Birtokkategóriák Somogyban 1900-ban^ 2 Birtoktípus Összterület Összterület kat. hold % -os megoszlása 1-5 holdas törpe 45214 3,9 5-100 holdas kis 323 424 27,9 100-1000 holdas közép 107809 9,3 1000 holdon felül 682 799 58,9 Összehasonlítva az országos adatokkal láthatjuk, hogy ott a törbebirtokokra 5,8%, a kisbirtokokra 46,5%, a középbirtokokra 15,3%, a nagybirtokokra pedig 32,40% jutott. 53 A nagybirtokot tekintve Somogy az összes vármegyék közül Fejér vármegye mögött a második helyet foglalja el. A birtokstruktúra torzulását jelzi az a tény, hogy Somog\ r megye összterületének majdnem kétharmad része nagybirtok, „...e kétharmad részének felénél nagyobb része a szabad forgalomból ki van véve." 5 * 1 Az összterület 64,4% szabad forgalmi birtok, 35,6%, 412 910 kat. hold pedig korlátolt forgalmi birtok, vagyis hitbizományi 5 A kiegyezést követő agrárkapitalista fejlődés sem számolta fel a feudális maradványokat, sőt a hitbizományok újabb létrehozásával erősödik az a fék, amely a parasztgazdaságok tőkés átalakulását, de a nagybirtoküzemek fejlődését is gátolja. A kor jeles agrárközgazdásza, dr. Hirsch Alfréd találóan jegyezte meg, hogy „a hitbizományok alapítása ilyen tömegesen és egy időben, egy törvényhatóság területén páratlanul áll a magyar történelemben." 56
