Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)
VII. Kivándorlás Amerikába
termelni. Rákényszerültek az önálló gondolkodásra, a gyors váltásképesség kialakult bennük, maguk készítették el gazdaságuk prognózisát. A nemzetgazdaság egészét látták, tendenciáját megismerhették, amelyhez saját gazdaságukkal alkalmazkodhattak. Széchényi az USA fölényét kulturális tekintetben is elismerte, nemcsak a magas kultúrát vizsgálta, hanem az általános kulturális viszonyokat is. Az iskolák nemcsak mennyiségileg, hanem minőségében is megelőzték az európai országok iskoláinak a színvonalát, különösképpen Magyarországét. Az átlag amerikai polgár, akár ipari munkás volt vagy földműves, a tudás magasabb fokára jutott, mert a tanuláshoz, az önképzéshez hozzájárult az a belső igény, és az a felismerés, hogy a tudás hatalom. Az érvényesülésnek és a meggazdagodásnak egyik, de nem jelentéktelen forrása. A tömegtájékoztatásban fontos szerepet játszott a sajtó, amelyben az eligazodáshoz szükséges legfontosabb közgazdasági kérdésekről mindig értesülhetett az olvasó. Igaz, hogy 7 a politikai kérdések, főképpen a külpolitika háttérbe szorult, de ez a racionális gondolkodást nem gátolta. A sajtószabadság a szabad szellemű önállóan véleményt formáló embert még demokratikusabbá formálta. A szabad vélemény kimondása nem csupán jog volt, hanem az egyén kötelessége is. A magyar sajtó hatását nem lehet az amerikai napilapokhoz hasonlítani, amelyek nemritkán százezres példányszámban jelentek meg. Amíg Magyarországon az előfizetők tartották fenn az. újságokat, addig az USA-ban ez nem volt jellemző, ellenben a nagyvárosokban az újságárulás több ezer kiskorú gyermek mindennapi megélhetését biztosította. A közlekedési járműveken, a buszokon és a vasutakon, a forgalmas utcákban naponta két-három millió példányt is eladtak. Az amerikai polgárok mindennapi életéhez hozzátartozott az újságolvasás. Ezzel szemben Magyarországon újságot utcán még alig árultak. A magyar sajtó hatása a közvélemény formálásában még nem játszott szerepet, inkább csak a századfordulótól tölti be ezt a funkciót. Jelentőségét ennek ellenére nem szabad alábecsülnünk, mivel fokozatosan a társadalmi információk legfontosabb hordozóivá váltak. Pulitzer József, a magyar származású „újságkirály" alapozta meg a sajtó sikerét az USA-ban. Az olvasmányos stílus, a szenzációk közlése, a társadalmi problémák feltárása, a tömegeknek a figyelmét felkeltette. A sajtó és az olvasók kölcsönösen hatottak egymásra. Széchényi az Amerikában élő embereket szellemileg mozgékonyabbnak látta, akiket a maradi hagyományok nem fékezték és nem hátráltatták. Amerika nem szégyellt tanulni az öreg kontinenstől Európától, legjobb szakembereiket tanulmányutakra küldték. Ez idő tájt is sok tehetséges ember vándorolt ki Európából, de az „agyexport" ekkor még ismeretlen volt. Az agrárius veleitású Széchényi érdeklődéssel figyelte a metropoliszok fejlődését, mivel a korszerű technika ezekben hatványozottabban koncentrálódott. Ezek a városok voltak a sokrétű etnikumok igazi gyűjtőmedencéi. Szembesült a kivándorlók beilleszkedési nehézségeivel, de nem ezeket tekintette fontosnak, hanem az adott és a távlati lehetőségeket. A nemzetiségi és a vallási ellentétek feloldása különösképpen érdekelte, mivel egy olyan közép-kelet-európai országból jött, ahol a nacionalizmus és a sovinizmus népek és országok közé vont falat. Óhatatlanul szembe kellett néznie a magyar kivándorlás kérdésével is. Érzi, hogy a magyar kormány ezt nem tudja megakadályozni, látta a taszító és vonzó erőket, amelyek következtében a következő évtizedekben valóban százezrek veszik majd kezükbe a vándorbotot és települnek át az óceán túlsó partjára. Későbbi szociológiai munkáinak csírái már ebben a könyvben is megtalálhatók. Nem véletlenül tette közzé az 1876-1880 közötti birtokvégrehajtások szomorú statisztikáját, amely éppen a parasztságnak azt a rétegét érintette, akik a kivándorlók
