Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

tartalékhadát növelték. A könyvben illusztrációként néhány Pontosabb gazdasági gépet is láthatunk, a szerző részletesen ismertette a használati utasítást, illetve a gépek teljesítőképességét. Hazaérkezve, somogyvári kastélyában írta meg a könyvének az utolsó fejezetét, „zárszó" címmel. Lakonikus tömörséggel, de tárgyszerű pontossággal összegezte az élményeit. Az összehasonlító módszert alkalmazva mérlegelte a fejlődésbeli különbségeket. Az HSA gazdasági fölényét az alábbiakban látta: ott a földbirtok nagyobbrészt önkezelésű farmokból állt, a bérletek pedig szervezettebbek és rentábilisabbak voltak, mint Magyarorságon. A gazdálkodást segítette a termékeny, olcsó föld, de a gazdasági épületek is korszerűbbek és főképpen olcsóbbak voltak. A közvetítő kereskedők ott nem játszottak olyan meghatározó szerepet, mint Európában, következésképpen a termelők jövedelme lényegesen nagyobb volt. A szállítási költségek minimálisak voltak, a vízi és a vasúti szállításnál a társaságok versengése a termelők érdekeit szolgálta. Súlyos adóterhekkel nem sújtották a farmereket, e tekintetben a magyar parasztság sokkal hátrányosabb helyzetben volt. A gépek nemcsak olcsóbbá tették a termelést, hanem a kulturáltabb életmódnak a feltételeit is megteremtették. Igen nagy jelentőséget tulajdonított a korábban már érintett kulturális fölénynek, amelyet az iskolák és az állami intézmények megteremtésével értek el. A sajtó szerepét sem becsülte alá, de ugyanilyen fontosnak tartotta a közigazgatásban való részvételt, amely alapján a farmerek sorsuk és környezetük aktív formálóivá váltak. Végső konklúzióként Széchényi a kormányzatnak azt sugallta, hogy a földdel rendelkező paraszti osztályt stabilizálni kell, meg kell védeni az eladósodástól, az uzsorahitelektől, és a végrehajtások negatív következményeitől. Miként írta „ha a parasztól veszik el a földei, akkor a földtől vették el a parasztot," 2 akik nem kötődnek többé ehhez a hazához és kivándorolnak. A tudós gróf idejében figyelmeztette, mind a kormányt, mind a földbirtokos osztályt, azonban mindez süket fülekre talált, amelynek tragikus következményei néhány évtized múlva lavinaként zúdultak a nemzetre. Széchényi Imre a XLX. század utolsó harmadától jelentős politikai és tudományos tevékenységet végzett. A 90-es évektől az agrárius mozgalom egyik irányítója volt, majd a homokszőlő telepítésének kormánybiztosi feladatával bízták meg. Tagja volt a főrendi háznak, a Magyar Tudomáiwos Akadémiának, Somogy megyében, mind közigazgatási előadó rendkívül eredményesen dolgozott. Az MTA megbízásából - országosan is figyelemre méltó - tudományos tanulmányokat készített. Több tudományos munkájában a megyén túlmutató, gazdasági és társadalmi feszültségekre, szociális ellentmondásokra hívta fel mind a politikusok, mind pedig a tudósok figyelmét. 1887-ben közzétette „Somogy megye közigazgatási viszonyairól szóló beszámolóját, 1892-ben Somogy megye monográfiáját, 1892-ben a Telepítési törekvések című tanulmányát. Végezetül postumus munkájaként 1906-ban kiadták az Egyke című könyvét. A századfordulótól az Amerika-kép kialakításában a sajtó mellett mind nagyobb szerepet játszott a mozi. Az amerikai filmek sokszínűek és rendkívül népszerűek voltak. Információkat szolgáltattak az amerikai mentalitásról, a divatról, a szokásokról és az építészetről.