Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)

Szilágyi Mihály: Zsidóközösségek kialakulása Tolnában a XVIII. században

12. Egyed Antal (1779—1862) 1820 táján bonyhádi plébános. A pályakezdő Vörösmarty Mihályi tanácsaival és gazdag könyvtárával segítette. A magyar szociográfia kezdetét jelentik a Tolna vármegyéről, köztük Bonyhádról (1823) megjelent írásai. ABortyhádMező-várasnakrövid leírású-1 a Tudományos Gyűjtemény 1823. évi V. köt. 71-79. oldalán közölte. Az idézett írás a zsidó házasságkötéssel, temetkezéssel, a nők rituális fürdőjével is foglalkozik.

13- ]■ J Grünwald: R. Cvi Hirsch Heller, Ápirjon 1.1926. 344.

14. TML. Protocollum ab Anno 1739 novembris usque 1741 decembris. 530. p. — TML 1752. évi zsidóösszeírásban Ábrahám Izrael a zsidó bíró, Jacobus Abraham pedig a sebész (chirurgus). Megjelenik a Schächter és a kisbírói tisztet betöltő Kleinrichter. TML Ö/561. - Chevra Kadisáról: Eisner János: A bonyhádi zsidók története. Tel Aviv, 1965. 48. - Winkler- ről Galambos Ferenc: Winkler Mihály életútja. VIGILIA, 1973/2. 109.: ,A zsidók szegényeik számára kórházat létesítettek. Ebben gondoskodnak is róluk. De nemcsak a helybeliekről. Házat bérelnek szegényeik számára és közösen fizetik a lakbért, csakhogy elláthassák őket. ”

15. TML Ö/558., 559., 562., 564., 568.-B.Jk. 8b.

16. OL. Helytartótanácsi Levéltár, Dep. Conscriptionale, Normalia nr. 1. 1. 1784. 18 772. sz. - TML 30/1786., 2838/1786.

17. TML A bonyhádi Perczel nemzetség levéltára. IV. kötet 179.

18. Katzburg, Toldot 15. skk. - A bonyhádi Perczel család 1799. évi pátense és a Kliegl család 1800. évi szerződése. B.Jk. 1., 54a skk. - A zsidó községi szervezet részint cseh és morva minták után, részint magyar közigazgatási módszerek átvételével alakult ki. A bonyhádi község tagjait a vezetőségi határozatok („takkána") és földesurak rendelkezései irányítják. B.Jk. 8b. - A község szervezetéről és igazgatásáról: Schweitzer—Szilágyi: 174—182.

19. TML A bonyhádi izr. hitközség Chevra Kadisa alapszabályai, 16., 20., 21., 36. szakasz,-F.gyed A.- id. mű 78.

20. A zsidó község, mint elsőfokú testület kirekeszthette a vétkest a kölcsönfolyósításból. B.Jk. 54a.

21. Büchler Sándor: Kútfők, Magyar Zsidó Szemle, XI. 1894. 660. - TML B 156/9/1851.

22. B.Jk. la., 65b., 67a. - WolfBoskowitz rabbi levelében a bonyhádi község első helyre teszi a jesiva vezetését és a tanítást. További feladatok: vallás-erkölcsi kérdésekben döntés, esketés, békebíráskodás stb. Évente mindössze hat alkalommal kötelezik prédikáció megtartására. Közülük a Szelichot első hajnalán és Kol Nidré estélyén olyan bűnbánatot kellett ébresztenie híveiben, hogy azok hangosan zokogni kezdjenek. B. Jk. 15b., 16a. A zsidó községi szervezet működéséről szóló fejtegetéseim jelentős mértékben szerzőtársam, dr. SchweitzerJózsef professzor úr kutatásain alapulnak.

54