Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)
Rozsos István: Kaposi Mór (1837-1902)
Mit tudhat meg napjaink átlagembere Kaposi Mórról, ha érdeklődő, és kíváncsiságának kielégítésére honnan meríthet adatokat? Első megközelítésben az átlagember útját járva a lexikonokat nyitottam fel. A század első felében megjelent kis kézilexikonok nevét nem említik meg. A nagyobb lexikonok - mint például a Révai Nagy Lexikona 1914. évi kiadása - közük Kaposi Mór nevét és munkásságának fontosabb állomásait. Az Újvári Péter szerkesztette, 1929-ben kiadott Zsidó Lexiconban a száraz adatok mellett már az alábbi sorok is olvashatók: „Szakmájában, a bőrgyógyászatban a világ egyik legismertebb tekintélye volt, s az általa megteremtett iskola a világ minden részén követőkre talált.” Az 1972-ben megjelent Orvosi Lexikon megemlíti Kaposi Mórt és közöl néhány jelentős adatot, az 1989. évi Akadémiai Kislexikonban azonban már nem találkozunk nevével. A Cambridge Encyclopedia 1992. évi magyar nyelvű kiadása a 19. oldalon az AIDS fejezetben írja, hogy az e betegségben szenvedőkön a bőrrák egy ritka fajtája (Kaposi-szarkóma) is megjelenhet. A lexikonok, enciklopédiák száraz adatai sejteni engedik ugyan, hogy nem mindennapi egyéniségről van szó, de Kaposi Mór életéről, személyiségéről semmit nem árulnak el. Szerencsére a Kaposi Mór Megyei Kórház néhai bőrgyógyász tanára, dr. Franki József főorvos kiemelkedő kutatómunkát végzett többek közt Kaposi Mór életének feldolgozásában és szellemi hagyatékának ápolásában, amit utóda, dr. Nagy Gyula is követ. Természetesen számos más hazai és külföldi bőrgyógyász és orvos történész neve érdemelne még említést, közülük azonban most - a szűkre szabott terjedelem miatt - a francia Texier-t emelem ki; ő már 1961-ben írt egy disszertációt a Kaposi- betegségről, arról az angiosarcomatosisról, mely iránt megnőtt az érdeklődés az AIDS feltűnése óta. A sarcomán kívül még több más, ma is előforduló megbetegedés őrzi Kaposi nevét, mint például a Kaposi-Juliusberg-betegség vagy a Hebra-Kaposi-féle impetigo herpetiformis. Kaposi Mór azonban nemcsak az általa gondosan leírt kórképek nyomán vált ismertté, hanem könyvei, oktató- és nevelőtevékenysége révén is. Iskolateremtőként meghatározó hatással volt a bőrgyógyászat fejlődésére a világ minden részén a maga korában. Kaposi Mór Kaposváron született 1837. október 23-án. Kohn Móricként jegyezték be nevét a születési anyakönyvbe. Édesapja zsidó hitközségi alkalmazott volt. A család szerény körülmények között élt, de nagy műveltségre tett szert. Kaposi Mór tanulmányait a kaposvári izraelita elemi iskolában kezdte, majd a már 1806 óta működő Somssich, jelenleg Táncsics nevét viselő gimnáziumba került, Pozsonyban érettségizett, ezután a bécsi egyetem hallgatója lett, ahol 1861-ben fejezte be orvosi tanulmányait. Ezt követően a bécsi közkórházba állott be aspiránsnak, egyidejűleg pedig az egyik bécsi szanatórium vezetője lett. Kapcsolatba került a bécsi bőrklinika vezetőjével, Hebra professzorral, aki hamar fölismerte Kohn dr. kiemelkedő tehetségét, és munkatársának szemelte ki. Kapcsolatuk még szorosabbá vált, miután 1869-ben Hebra lányát, Mártát feleségül vette. Az ő kedvéért katolikus hitre tért ki, 1871-ben pedig névmagyarosítással a Kohn nevet Kaposira módosította. 1872-ben írta le a bőr idiopáthiás multiplex pigment sarcomáját, már a Kaposi- eponymával. így vált e betegség Kaposi-sarcomaként ismertté, amely az 1980-as évek óta az AIDS-szel való társulása és ezzel együtt ugrásszerű elterjedése miatt oda vezetett, hogy - Wolfot idézve - „a Kaposi-sarcoma a bőr és belső szervek olyan 76
