Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)

Andrássy Antal †: Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július)

Május 25-én zárta le a gettó területét a rendőrkapitány. A gettó belső rendjére egy 60 tagú ún. „zsidó rendőrséget” szervezett a zsidótanács, karszalaggal és egyen- sapkával. Fegyverük a másfél méteres fütykös lett. Ők ügyeltek arra, hogy senki el ne hagyja a gettó területét és az átmenő járművek meg ne álljanak. A gettóból csak kilépési engedéllyel, illetve a munkába menetre szóló igazolvánnyal volt lehetséges eltávozni. Aki ezt megszegte, 5 nap elzárásra és azonnali internálásra, azaz a németek kezére került. A német Gestapo a továbbiakban még szigorúbb intézkedést követelt az izolálásra. Május 26-án délelőtt megkezdték a Korona utca házainak drótkerítéssel való lezárását. A Széchenyi téren az István és Kontrássy utcában is spanyolbakokat állítottak fel. Elzárták valamennyi utca felőli kijáratot. A Korona utcában az utcára nem mehettek ki az ott lakók. Az ablakokat az utca felé be kellett sötétíteni, azokat kinyitni nem volt szabad.151 A gettóban lakókat különösen a kaposváriak először kisebb élelmiszer csomagok beadásával segítették. Ennek módja volt a kerékpárról való elhajítás, kézitáska és a szatyor elvesztése. Erre rövidesen felfigyelt a rendőrkapitány, aki kijelentette: „...legszigorúbban eljárnak ama keresztények ellen, akik. élelmiszercikkeket juttatnak be a gettóba. Az ilyeneket azonnal őrizetbe veszik és internálják. ”152

A gettóba bevontak számát 1944 június elején a polgármester a gyors fluktuációra való tekintettel a következőkben adta meg, ebben csak a városkörnyékiek és a kaposváriak szerepeltek. A gettóba telepítettek 2637 főt, ebből 482 főt munkaszolgálatra vittek, így 2155 fő maradt. „Ezek közül a 14 éven aluli gyermek 220, öreg és beteg együttvéve 531, szoptatós és 6 éven aluli gyermekkel bíró anya 73■ A munkaképes férfiak száma 365, a munkaképes nők száma 818 fő. ”153 A számításból kimaradtak a munkaképtelen nők, ezek 148 főt tettek ki. Június 2-án a zsidólakta házakat sárga táblákkal, azon fekete felírással és csillaggal jelölték meg: „Zsidó-ház!”154

A gettóban 4-6 személynek, általában 2 családnak jutott egy-egy szoba, természetesen külön mellékhelyiség nélkül. A Közellátásügyi Miniszter 108500/1944. sz. rendelete alapján a zsidók cukorból havonta személyenként 30 dkg-t, ebben a terhesek, a szoptatós anyák és a 12 éven aluliak is ugyanúgy részesültek. Zsírellátásban zsidók nem részesültek, havonta 30 dkg étolajra és heti 10 dkg marhahúsra kaptak csak utalványt.155

A helybeli fasiszták újabb zaklatásra, megalázásra készültek a rendőrkapitány irányításával. Mivel a rendőrlegénység kevés volt, Pilissynek erre a célra segítségül felajánlotta leventéit a közismerten jobboldali, nyilasérzelmű polgári iskolai tanár, Cz. Imre. Június 5-én, hétfőn délután kezdődött a meglepetésszerű razzia, amely a gettólakók személyi motozását is jelentette. Az ingóságok, az ékszerek, az értékesebb ruhaneműk mellett megfosztották a kiszolgáltatottakat az élelmiszer-tartalékaiktól is. Mindenkitől elvették a zsírkészletüket, füstölt húst és konzervet. Kávét, kakaót és teát koboztak el, dicsekszik az Új-Somogy című napilap.156 Ezekben a napokban lopott H. Jenő detektív ezüstróka-prémet az egyik gettólakótól, amit a balonkabátja a róka farkán kívül eltakart.157

A gettóbeli állapotnak a németek kiürítési parancsa július elején vetett véget. Július 4-én szállították el a vidékieket Kaposvárról, előbb azonban nőkön itt is „szakszerű motozást végeztettek” a szülésznőkkel. Június 29-től július 1 -jéig tartott ez a szégyenteljes művelet, melyet a csendőrparancsnok, Újlaky alezredes rendelt el Pilissynek, aki ezt a városi tisztiorvosnak továbbította. A vizsgálatot 13-14 éves kislányoktól az idős, beteg öregasszonyokig egyformán a rabbi irodában egy közönséges asztalon végezték. Egy oldalára felállított másik asztal alkotta a spanyolfa143