A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

A munkástanácsok összetételét vizsgálva nem feledkezhetünk meg arról az alapvető fordulatról sem, hogy az áprilisi választásokon először szerepeltek a nők, mint választók és választhatók. Ez óriási fordulatot je­lentett megyénkben is a dolgozó nők számára. Megkezdődött a döntő tör­ténelmi fordulat a nők politikai, gazdasági és társadalmi egyenlőségének megteremtése terén. Természetes, hogy az első tanácsválasztásokon még erősen éreztette hatását a régi szemlélet. Ennek következtében kevés nőt választottak be a falusi tanácsokba. De minden esetre örvendetes tény, hogy Csurgón öt, Karádon négy, Somogyváron kettő, Somogyvámoson, Böhönyén és Nagy­atádon pedig egy-egy dolgozó nőt választottak meg tantácstagnak.6°b Ez kevés. De nem feledkezhetünk meg arról a jelentős dologról, hogy Ma­gyarországon az önkormányzati szervekben a dolgozó nők az első ma­gyar munkáshatalom időszakában foglalhatták el az őket megillető he­lyet. Megyénkben a Forradalmi Kormányzótanács rendeletében előírt ha­táridőre a községi választási megbízottak megválasztották a járási mun­kástanácsokat, a járási munkástanácsok saját intéző bizottságukat és a megyei munkástanács tagjait, megyei munkástanács pedig saját intéző bizottságát és a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötteit. Somogybán április 14-én tartotta alakuló ülését a megyei munkástanács, melyen meg­jelent és felszólalt dr. Hamburger Jenő, aki értékes tanácsot adott a so­mogyiak munkájának megszervezéséhez. Az ülés megválasztotta a me­gyei munkástanács elnökét, alelnökeit, a 28 tagú intéző bizottságot. El­nök lett Schneller Béla, alelnökök lettek: Szalma István és Balla József.1'0 A választások után. amely megerősítette a tanácshatalmat, Somogy megye direktóriuma kiáltványt intézett a megye dolgozó népéhez. A ki­áltvány bevezető része a tanácshatalom létrejöttének előzményeivel, a Magyar Tanácsköztársaság és a Szovjet-Oroszország szövetségének jelen­tőségével foglalkozik, majd a hatalom jellegéről és feladatairól szólva megállapítja, hogy Magyarországon: ».. . proletáruralom van, mely csak az elnyomóknak és a kizsákmányolóknak ellensége. De nem bántja, sőt védi a kisemberek, kisiparosok, a kisbirtokosok munkával szerzett va­gyonát. Véget vetett örökre a tőke és a nagybirtok uralmának és megál­lapította a munkások-, katonák- és földmíves szegények egyedüli ural­mát, ahol csak az élhet meg, aki hasznos munkát végez.« A kiáltvány így fejeződik be: »Vegye mindenki tudomásul, hogy So­mogy megyében megalakultak a tanácsok és működik a megyei direktó­rium, melynek az a hivatása, hogy a proletárok uralmát sürgősen meg­alapozza és kiépítse. A községekben a munkástanácsoké minden hata­lom. De ne éljenek vissza vele. Minden esetben csak a munkásság javát szolgálják. . . Viselkedjék mindenki a szent forradalmi időkhöz méltóan. A kizsákmányoló osztályokat megsemmisítjük, és ha kell, minden el­lenforradalmi törekvést vérbe fojtunk, de a dolgozó népet megvédjük. A forradalmaknak a nyugalom és a méltóság az ereje és százszorosán az, a proletárok forradalmának.«67 A járási és községi tanácsok messzemenően figyelembe vették a me­gyei direktórium kiáltványát és annak szellemében fejtették ki műkö­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom