A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

A munkástanácsok összetételét vizsgálva nem feledkezhetünk meg arról az alapvető fordulatról sem, hogy az áprilisi választásokon először szerepeltek a nők, mint választók és választhatók. Ez óriási fordulatot jelentett megyénkben is a dolgozó nők számára. Megkezdődött a döntő történelmi fordulat a nők politikai, gazdasági és társadalmi egyenlőségének megteremtése terén.

Természetes, hogy az első tanácsválasztásokon még erősen éreztette hatását a régi szemlélet. Ennek következtében kevés nőt választottak be a falusi tanácsokba. De minden esetre örvendetes tény, hogy Csurgón öt, Karádon négy, Somogyváron kettő, Somogyvámoson, Böhönyén és Nagyatádon pedig egy-egy dolgozó nőt választottak meg tantácstagnak.6°b Ez kevés. De nem feledkezhetünk meg arról a jelentős dologról, hogy Magyarországon az önkormányzati szervekben a dolgozó nők az első magyar munkáshatalom időszakában foglalhatták el az őket megillető helyet.

Megyénkben a Forradalmi Kormányzótanács rendeletében előírt határidőre a községi választási megbízottak megválasztották a járási munkástanácsokat, a járási munkástanácsok saját intéző bizottságukat és a megyei munkástanács tagjait, megyei munkástanács pedig saját intéző bizottságát és a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötteit. Somogybán április 14-én tartotta alakuló ülését a megyei munkástanács, melyen megjelent és felszólalt dr. Hamburger Jenő, aki értékes tanácsot adott a somogyiak munkájának megszervezéséhez. Az ülés megválasztotta a megyei munkástanács elnökét, alelnökeit, a 28 tagú intéző bizottságot. Elnök lett Schneller Béla, alelnökök lettek: Szalma István és Balla József.1'0

A választások után. amely megerősítette a tanácshatalmat, Somogy megye direktóriuma kiáltványt intézett a megye dolgozó népéhez. A kiáltvány bevezető része a tanácshatalom létrejöttének előzményeivel, a Magyar Tanácsköztársaság és a Szovjet-Oroszország szövetségének jelentőségével foglalkozik, majd a hatalom jellegéről és feladatairól szólva megállapítja, hogy Magyarországon: ».. . proletáruralom van, mely csak az elnyomóknak és a kizsákmányolóknak ellensége. De nem bántja, sőt védi a kisemberek, kisiparosok, a kisbirtokosok munkával szerzett vagyonát. Véget vetett örökre a tőke és a nagybirtok uralmának és megállapította a munkások-, katonák- és földmíves szegények egyedüli uralmát, ahol csak az élhet meg, aki hasznos munkát végez.«

A kiáltvány így fejeződik be: »Vegye mindenki tudomásul, hogy Somogy megyében megalakultak a tanácsok és működik a megyei direktórium, melynek az a hivatása, hogy a proletárok uralmát sürgősen megalapozza és kiépítse. A községekben a munkástanácsoké minden hatalom. De ne éljenek vissza vele. Minden esetben csak a munkásság javát szolgálják. . . Viselkedjék mindenki a szent forradalmi időkhöz méltóan. A kizsákmányoló osztályokat megsemmisítjük, és ha kell, minden ellenforradalmi törekvést vérbe fojtunk, de a dolgozó népet megvédjük. A forradalmaknak a nyugalom és a méltóság az ereje és százszorosán az, a proletárok forradalmának.«67

A járási és községi tanácsok messzemenően figyelembe vették a megyei direktórium kiáltványát és annak szellemében fejtették ki műkö73