A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében
elésüket. A megválasztott munkástanácsok alkalmasak voltak az előttük áJió feladatok megoldására. A választások után az új és megerősített tanácsok megkezdték, illetve folytatták tevékenységüket. A munkástanácsok megalakulásakor azok hatáskörét a gyakorlati követelmények határozták meg. Minden kérdéssel foglalkozniok kellett, ami helyileg felmerült: rendészeti, gazdsági, kulturális stb. problémákkal egyaránt. Elsősorban biztosítaniuk kellett a közrend megtartását, fel kellett lépniük az új rendszert támadó itt-ott jelentkező ellenforradalmi törekvésekkel szemben, meg kellett akadályozniuk a fosztogatást, a garázdálkodást, a túlkapásokat, az egyéni akciókat. Meg kellet oldaniuk a közélelmezésben jelentkező nehézségeket. Hozzá kellett látniuk az új társadalmi és gazdasági rend megszervezéséhez, az ehhez szükséges intézmények létrehozásához. Ezen belül meg kellett szervezni elsősorban magát a tanácsi szerveket, aminek gondja, felelőssége a megyei munkástanácsot és annak intéző bizottságát terhelte. A munkástanácsok igen széles jogkörrel rendelkeztek. Nincsen olyan területe az új társadalom építésének, amellyel ne foglalkoztak volna. Az ideiglenes alkotmány, a Tanácsok Országos Gyűlésén elfogadott végleges alkotmány elvei, a Forradalmi Kormányzótanács és a különböző népbiztosságok rendeletéi alapján igen sokoldalú munkát végeztek. Működésük sokkal színesebb és változatosabb volt, mint ahogyan azt az alkotmány és a különböző rendeletek szabályozták, mert az élet által felvetett kérdéseket meg kellett oldaniuk. Ilyenkor a munkástanácsok a dolgozó nép jogérzékének, a proletárhatalom lényegének megfelelően cselekedtek. A munkástanácsok részt vettek az új államgépezet kialakításában, a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség létrehozásában, szervezésében, a forradalmi törvényszékek létrehozásában és azok munkájának ellenőrzésében.68 Példamutatóan részt vettek a proletárállam gazdasági alapjának, a szocialista tulajdonviszonyok megteremtésében. Fáradhatatlanul szervezték az ipari és mezőgazdasági termelést.69 A munkástanácsok tevékenységét minden tekintetben áthatotta a dolgozó népről való gondoskodás. A gazdasági nehézségek ellenére is mindent elkövettek azért, hogy javítsák a dolgozó nép anyagi- és kulturális helyzetét. A tanácshatalom létrejöttével gyökeresen megváltozott, új tartalmat kapott a szociálpolitika fogalma. A proletárhatalom lényegéből következett, hogy a gazdasági rendet a munkások és az összes dolgozók érdekében szervezték át. A szociális követelések megvalósítását az egész társadalom, a tanácshatalom saját feladatának tekintette. A magánosok »jótékonykodását«, a kicsikart engedményeket felváltotta a munkáshatalom szervezett, az egész ország gazdasági erejére támaszkodó, céltudatos tevékenysége. Az első magyar tanácshatalom nagyon sokat tett a dolgozó nép anyagi, szociális és kulturális életének javításáért. A lakásviszonyok azonnali megjavítása érdekében a proletár állam első intézkedése egyikeként szocializálta a bérházakat. A Forradalmi Kormányzótanács X. sz. (március 26-án) kiadott rendelete kimondja, hogy minden ház tartozékaival együtt az állam tulajdona. Kivéve azokat a házakat, amelyekben maga a tulajdonos vágy családja lakik, vagy amelye74
