A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

szociális problémáinak megoldásával. Harcolt a munkanélküliség meg­szüntetéséért, a közellátás megjavításáért. Tűzifát és petróleumot szer­zett a város dolgozóinak.10 A kaposvári munkástanács szerepe és jelentősége igen nagy. Tevé­kenysége pozitív hatást gyakorolt megyénk forradalmi mozgalmának to­vábbi fejlődésére. Vezetői Marcaliban, Nagyatádon és másutt segítették a munkástanácsok létrehozását és azok működésének megszervezését. En­nek nyomán a többi járási székhelyeken is sorra megalakultak a mun­kástanácsok. Ennek gyűrűző hatására a falvak jelentős részében is lét­rejöttek a falusi munkástanácsok. Így már novemberben Somogy megyé­ben a munkástanácsoknak aránylag erős hálózata épült ki, amelynek kö­zéppontjában a kaposvári munkástanács állott. A forradalom vívmányai teljes mértékben kielégítették megyénk ki­zsákmányoló elemeit. Sőt, sok esetben sokallták is azokat. Fő törekvé­sük ezért a rend helyreállítására, a konszolidációra, a forradalom to­vábbfejlődésének megakadályozására irányult. A hivatalos hatóságok különböző eszközökkel és módszerekkel fellép­tek a néptömegek forradalmi mozgalma ellen. Megyénkben is megkísé­relték a tanácsmozgalom visszaszorítását. Igyekeztek a tanácsokat ha­talmi funkcióiktól teljesen megfosztani, mert a népi szervek nagy te­kintélye veszélyes volt a hivatalos hatalomra. A kaposvári nemzeti ta­nács nem végrehajtó szerv többé — közli az egyik megyei lap —, és a jövőben a lakosság ne a nemzeti tanácshoz, hanem az illetékes hatósá­gokhoz forduljon. A nemzeti tanács feladata: a nép megbízottaiként a hatóságokat támogatni, valamint a háborúból hazatérő és a háború miatt nélkülözők bajait, gondjait enyhíteni.11 Tallián Andor, vármegyei főjegyző 35057,1918. sz. levelében utasította az igali járás főszolgabíráját: figyel­meztesse az attalai nemzeti tanácsot, hogy az ő feladatát képezi a köz­rend, a nyugalom biztosítása és az ellenőrzés. A továbbiakban az alis­pán-helyettes úr egyszerűen kijelenti, hogy: ». . . a nemzeti tanács akkor áll hivatása magaslatán, ha a népkormány intencióinak szellemében jár el.«” A hatóságok a forradalmi mozgalom megakadályozása céljából a ren­dőrség és a csendőrség mellett új karhatalmi alakulatokat: népőrséget, polgárőrséget és nemzetőrséget szerveztek. Az új karhatalmi alakulatok szervezése nem ment simán. Nagyon sok helyen a naptömegek ellenál­lásába ütközött. A falu népe nem szívesen jelentkezett nemzetőri szol­gálatra. Örtilos községben rálőttek arra a katonatisztre, aki a nemzet­őrséget szervezte. Marcaliban a nemzeti tanács vezetői a nemzetőrség megszervezésére kiküldött tiszteket nem tartották illetékesnek. Az igali járásban a nemzetőrséget a lakosság ellenállása miatt megszervezni nem lehetett. Ugyanakkor nagyon sok helyen megalakult a nemzetőrség.12/13 A vidék biztonságának megvédése céljából a teljesen megbízhatatlannak bizonyult nemzetőrséget feloszlatták. A járási székhelyeken 40—60 fő­ből álló új, megfelelő nemzetőrséget alakítottak, mely szükség esetén a járás területén bárhol tartozott szolgálatot teljesíteni. Intézkedéseket tet­tek az iránt, hogy a 2—3 főből álló csendőrőrsök létszámát emeljék fel 10—12-re.,:i 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom