A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében
A nemzeti tanácsokban tömörült legradikálisabb demokratikus erők rendkívül fontos szerepet töltöttek be a forradalom továbbvitele szempontjából és 1919. március 21-e után politikailag szilárd magját képezték a munkáshatalomnak. A nemzeti tanácsban tömörült demokratikus erők forradalmi módon cselekedtek.6 A nemzeti tanácsok, mint hatalmi szerveik kezdték meg működésüket. Többségük keményen és határozottan • fellépett az elavult társadalmi rendszer ellen és harcolt a nép demokratikus jogainak kiszélesítéséért, a dolgozók anyagi és szociális helyzetének meg j a vitásáért. Istvándi községben 1918. november 4-én tartott falugyűlésen a nemzeti tanács elnöke felszólalásában a politikai helyzetet elemezve kijelentette, hogy a törvények mind semmisek, a főispán, alispán, főszolgabíró, községi elöljáróság többé nem létezik. Felhívta a gyűlés résztvevőit, hogy a jegyzőt és az elöljáróságot mondassák le. A nép tömegek eleget tettek a felhívásnak.7 Falun a néptömegek forradalmi mozgalmának további kibontakozása elősorban abban mutatkozott meg, hogy nagy erővel indult meg a küzdelem a községi elöljáróságok, bírók és a közigazgatás vezetői ellen. Tömegesen mondatták le a képviselő testületeket és zavarták el a jegyzőket. Jellemző a jegyzők szorongatott helyzetére, hogy a marcali járásban a körjegyzők egyénenként és összesen kimondották, hogy helyzetük tarthatatlanná vált.8 A falusi tanácsok forradalmi fejlődését, különösen az azonnali gyökeres földreform iránti egyre határozottabban, egyre hatalmasabban jelentkező követelés is segítette. Megyénkben az őszirózsás forradalom győzelme után nagy paraszti mozgalmak bontakoztak ki. A lezajlott parasztmozgalmak mélyén ott volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom élménye. A forradalmi megmozdulások legbátrabb kezdeményezői Oroszországot megjárt hadifoglyok és legradikálisabb törpebirtokosok. A paraszti mozgalmak eljutottak a földosztás hangos követeléséig, illetve a földosztás megkezdéséig. 1918. november 5. a forradalmi fejlődés szempontjából igen jelentős Somogy megye munkásmozgalmának történetében. A kaposvári munkások és harctérről hazatért katonák a Korona szálló (ma Kapos szálló) nagytermében tartott népgyülésen Erdős Imrének, a budapesti proletariátus küldöttének javaslatára megalakították a munkástanácsot. Ebben a munkástanácsban elsősorban a baloldali szociáldemokraták, a harctérről hazatért katonák és a munkásmozgalomba bekerült új forradalmi erők játszották a vezető szerepet. Az alakuló gyűlés állást foglalt az államforma kérdésében is. Kovács Miksa, az SZDP helyi szervezetének titkára, aki végig küzdötte az első világháborút, tartalmas beszédében követelte a köztársaságot. Megállapította: »,.. a most kivívott eredmények ideálisak csak akkor lesznek, ha Magyarország köztársaság lesz.«9 A kaposvári munkástanács létrejötte azt jelentette, hogy megyénk székhelyének munkásmozgalma tömörítette sorait, olyan harci szervezetet hozott létre, amely következetesen képviselte a dolgozó nép életbevágó érdekeit. Az alapvető kérdésekben kezdeményezően lépett fel. Fejlődésének első időszakában a köztársaság védelmére, a rend és a fegyelem megteremtésére fordított nagy figyelmet. Sokat foglalkozott a dolgozók 59
