A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

dó, a háború továbbfolytatása ellen és követelte a munkástanácsok meg­alakítását. A szóban forgó röpirat így fejeződik be: »Testvérek! Fegyver­kezzetek! Minden ezredben, minden gyárban, mindén községben alakít­sátok meg a katonák, a munkások, a parasztok tanácsát! ... Rabok le­gyünk vagy szabadok? Itt az idő! Válasszatok!«'2 1918 áprilisában, júniusában és júliusában Kaposváron is sztrájkmoz­galmak bontakoztak ki, amelyek alkalmából a munkások ismételten kö­vetelték a békét, az általános választójogot, a Ház föloszlatását, anyagi és kulturális helyzetük megjavítását.3 De nemcsak a (munkások szervezkedtek és sztrájkoltak anyagi és szociális helyzetük megjavításáért, politikai jogaikért, hanem a pedagó­gusok és közalkalmazottak is megtették a kezdeti lépéseket soraik tömö­rítésére. A pedagógusok szervezkedését a székesfehérvári tanítóknak a kaposvári tanítókhoz intézett levele elősegítette, amely rámutatott a pe­dagógusok igen rossz anyagi és szociális helyzetére, leleplezte az isko­laügyi hatóságok szándékát. »Az idő gyorsan fut —■ hangzik a levél —, a nélkülözés nehéz! Nincs veszteni való időnk«... Az eddigi tanítói szer­vezetek nem feleltek meg céljaiknak. Ne keressük az okokat... hanem teremtsünk új szervezetet azonnal, olyant, amilyen a belé helyezett bi­zalomnak meg is tud felelni.«5 Egyre jobban hallatták szavukat a városi közalkalmazottak is. »Jel­lemző az idők változására — írja az egyik megyei lap —, hogy egyidőben két olyan hatalmas testület, mint a tanügyi munkások és a városi alkal­mazottak a szervezkedésben látják érdekeik megvédésének egyedül he­lyes módját.«“ A néptömegek harca 1918 októberében már alapjaiban megingatta a a fennálló, idejét túlélt társadalmi rendszert. Az uralkodó osztályok zava­rát még csak fokozta az Osztrák—iMagyar Monarchia szétesése és a há­ború elvesztése. Október végén győzelemre vitték a polgári demokratikus forradalom ügyét. A hatalom a nemzeti tanács által alakított burzsoá-szociáldemokrata kormánykoalíció kezébe került. A polgári demokratikus forradalom győ­zelme megyénkben is pozitív visszhangra talált. Az ipari munkások, a földnélküliek, a parasztok, a haladó szellemű kispolgárok, értelmiségiek, vagyis azok az erők, amelyek részt vettek a háború utolsó éveiben meg­növekedett politikai mozgalmakban, úgy fogadták 1918. október 31-ét, mint harcaik és követeléseik beteljesülését. Megyénk demokratikus erői a forradalom hírére azonnal akcióba léptek. Létrehozták saját forradalmi szervezeteiket, a nemzeti tanácso­kat. A nemzeti tanácsoknak három típusa jött létre. Az egyik típusúban túlsúlyban voltak és vezető szerepet játszottak a gazdag parasztok (ezeket támogatták a jegyzők), a másikban a szegényparasztok és a mezőgazda- sági munkások voltak többségben és töltöttek be meghatározó szerepet, s végül a harmadik típusú nemzeti tanácsokban, ha kismértékben is, de helyet foglaltak az ipari és építőipari munkások is és közvetlen ha­tást gyakoroltak azok munkájára és további fejlődésére. A középparasz­tok elsősorban az első és a második típusú nemzeti tanácsokban voltak képviselve, de megtalálhatók a harmadik típusú nemzeti tanácsokban is. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom