A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
III. fejezet. Hozzászólások
bírálatra is, amelyet azért kaptak mert 1919. január 10-én a Somogyi Hírlap című napilapot a párt kezelésébe vették. Hozzászólása második részében az új földtörvényről beszélt, amely 1919. február 16-án jelent meg. Ezidőben tárgyalták az uradalmi cselédek kollektív szerződését a megyeházán Somogybán. A tárgyaláson az GMGE-t Hoyos Miksa gróf, a FÉKOSZ-t pedig Latinca Sándor képviselte. A tárgyalások befejezése után a Kaposvári Munkástanács 1919. február 25-i határozata alapján megkezdték a termelőszövetkezetek szervezését a megyében. Felszólalása következő részében Hajdú Tibor előadásához kapcsolódva megjegyezte, hogy szerinte a Vix-jegyzék nélkül nem jött volna létre a proletárdiktatúra hazánkban. Végül elmondta, hogy Latinca Sándor, a FÉKOSZ titkára nem 1918 végén jött Somogyba, mint ahogy azt többen állítják, hanem 1919. január 4-én. Latinca nemcsak Somogy megyére kapta a megbízatását, hanem Tolnára is. Ideérkezése után a kezdetben bizalmatlanság fogadta, mert kitűnt, hogy Latinca elméletileg képzettebb volt, mint a helybeliek. 10. Dorcsi Sándor, a Nagyatádi Járási Tanács Művelődési Osztályának vezetője hozzászólásában a nagyatádi munkástanács megalakulásával és tevékenységével foglalkozott. A Nagyatádi Nemzeti Tanács november 3-i megalakulását, majd annak november 10-i kibővítését követően már 1918. november 10-én új politikai erő jelentkezett a községben, megalakult a Munkástanács. Tagjai között találjuk: Zóka Imrét, Turopoli Györgyöt, Valcsics Jánost, Horváth Károlyt és Molnár Istvánt. Tevékenységük következtében megmozdultak a nagyatádi munkások is. Krix István, a selyem-cérnagyár munkavezetője az üzem munkásai körében végzett szervező munkát. Az üzem igazgatósága természetesen nem nézte jó szemmel e tevékenységet és elbocsátotta a lelkes agitátort. Az üzem munkásai szolidaritást vállaltak vezetőjükkel és kijelentették, hogy »mindaddig nem hajlandók dolgozni, amíg munkavezetőjük állásba vissza nem helyeztetik, s míg a munkások ellen dolgozó Schwarcz Andor — az üzem helyettes igazgatója — el nem bocsáttatok.« A munkástanács kezdettől fogva haladóbb nézeteket vallott, mint a Nemzeti Tanács. Polgár György az egyik novemberi ülésen olyan javaslatot terjesztett elő, hogy »a selyemcérnagyárat az állam vehetné át, s e tekintetben lépéseket kellene tenni. . .« A munkástanácsnak két tagja a Nemzeti Tanácsnak is tagja volt és a munkástanács programját több- kevesebb sikerrel igyekezett e testületen belül is érvényre juttatni. A november első felében megindult szervezkedés november második felében tovább folytatódott és a hónap utolsó napjaiban megalakult a földmunkás-csoport is a községben. Az 1919 év elején — a forradalmi fellendülés újabb szakaszában —• a paraszti követelések ismételten megfogalmazódtak. A simongáti ura284
