A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
III. fejezet. Hozzászólások
dalomban bérdifferenciák miatt nem dolgoztak a cselédek. Somssich Géza gróf felajánlotta borsos áron a kispusztai földjének egy részét, mintegy 300 katasztrális holdat eladásra, de a bodvicai parasztok — a munkás- tanács javaslatára — visszautasították az ajánlatot mondván: »a földet majd ingyen is megkapjuk . ..« A földfoglaló mozgalom szíve és motorja a megyében a Kaposvári Munkástanács volt. A március 3-i, kaposvári uradalmi szocializálás a megye több községében is példára talált. Március 7-én a nagyatádi és a kaposvári munkástanács küldöttei megjelentek a simongáti uradalomban, ahol felszólították a cselédeket a 32 ezer holdból álló birtok szövetkezetként való művelésére, amire a cselédség hajlandónak mutatkozott. A nincstelen proletárok részére ezzel párhuzamban 60 katasztrális hold legelőterületet is elfoglaltak, és ezenkívül 96 kh földet szétosztottak közöttük, hogy azon burgonyát, kukoricát termeljenek háziállataik részére. Március 22-én a munkástanács vezető tagjai: Zóka Imre, Horváth Károly, Polgár György és Valcsics János megjelentek a községházán, majd ezt követően a főszolgabíróságon és átvették a hatalmat. Bárány Sándor főszolgabíró kénytelen volt elhagyni hivatalát és helyettese intézte tovább az adminisztratív ügyeket. A községi főjegyző melett Valcsics János, a főszolgabíróságon pedig Burányi Péter tevékenykedett. A megyei direktórium a járás élére Hegedűs Gézát nevezte ki politikai megbízottnak, aki a községi munkástanáccsal szorosan együttműködött. Hegedűs Géza politikai megbízott április 2-án kelt levelében azt jelentette a direktóriumnak, hogy »a munkástanácsok a járás majdnem minden községében megalakultak és pedig 19 községben a nagyatádi munkástanács általam meghatalmazott küldöttei alakították meg, egyé- biitt a nép maga. Ezideig működésük ellen kifogás nem emelhető.. .« Az április 14-én megalakult Megyei Munkástanács 28 tagú intéző bizottságába választották Zóka Imrét, a Nagyatádi Munkástanács elnökét, akit a Tanácsok Országos Gyűlésébe is küldöttnek választottak. Az új munkástanács egyik legfőbb feladatának a közbiztonság, a közrend megteremtését, a fegyveres erő megszervezését tekintette. Létrehozták a helyi Vörös Őrséget és megkezdték a toborzást a Vörös Hadseregbe is. Március 28-án megjelentek a községben a toborzó falragaszok: »Munkások! Proletárok! A Forradalmi Kormányzótanács elrendelte az új proletárhadsereg felállítását, amelynek tagjai teljes ellátáson és ruházaton kívül 450 korona havi fizetést, családtagonként 50 korona családi pótlékot kapnak. A hadsereg neve: VÖRÖS HADSEREG. Ez lesz a proletárság osztályserege. Hogy a proletárság nagy érdekeit meg tudjuk védelmezni, erős proletárhadseregre van szükségünk. A munkásság ellenségeit csak a Vörös Hadsereg fogja féken tartani és ártalmatlanná tenni. 285
