A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Tóth Tibor: Az igali járás szocializált nagyüzemei 1919-ben
sét. Ismeretes, hogy a XXXIV. F. K. sz. rendelet lehetővé tette a volt tulajdonosok és gazdatisztek további alkalmazását,47 és emellett foglalt állást a Tanácsok Országos Gyűlésén Hamburger Jenő is.45 A türelmes magatartás oka is ismert: a gazdasági kényszerhelyzet hozta létre a kompromisszumot. A letűnt korszak gazdasági szakembereit az igali járásban is majdnem kivétel nélkül átvették, és miután beléptek a gazdatisztek szakszervezetébe,49 a politikai megbízhatóság kérdése le is került a napirendről. Eljárás a későbbiek során csak abban az esetben indult ellenük, ha a szándékos károkozás alapos gyanúja merült fel.50 A volt tisztviselők helyben maradásának következményei ismertek, mégsem lesz felesleges, hogy egy későbbi piarista feljegyzést ideiktatunk. Ebben a Tanácsköztársaságról szólva így írnak: »Első teendője volt, hogy eltörölte a magánvagyont és sorban communisálta a nagybirtokokat. De szerencsére minden gazdaságunkban megmaradtak a vezető gazdatisztek, akik éber szemmel őrködtek, és arra mesterkedtek, hogy amint lehetséges az uradalmat minél kisebb kár érje.«51 A szocializált gazdaságok vezetőinek jogkörét és feladatait alapvetően tehát a helybenmaradásukat szabályozó F. K. rendelet és a gazdasági kényszerhelyzet szabályozta. Szükségszerű volt tehát, hogy az egyszemélyi vezetés, a fokozatosan kialakuló hivatali organizáció52 felelős irányításának gondolata mind jobban érvényesüljön. Ugyanekkor párt- szervezetek híjával a gazdaságok politikai vezetése is az intézők kezébe került. Mutatja ezt, hogy pl. május közepén Latinca Sándor egy körrendeletben a gazdaságok vezetőit bízta meg a FÉKOSZ helyi szerveinek megalakításával, és ahol ez az alakulás meg is történt, ott a szervezet vezetője, vagy irányítója az intéző lett.53 A gazdaság vezetésével kapcsolatos intézői feladatok három részre oszlottak. Elsősorban meg kellett szerveznie a rábízott üzem működését. Munkatervet kellett készítenie, amely magába foglalta az összes elvégzendő mezei munkát, az állattenyésztéssel kapcsolatos feladatokat és a háborús visszaesés miatt nagyon sürgőssé váló ingatlanfelújításokat. A munkák menetének megtervezése mellett gondoskodni kellett a szükséges munkaerő biztosításáról is. A végzett munkákról hetenként a főintézősé- gek. május végétől körzeti gazdasági vezetőségek útján jelentést kellett tenni a járási gazdasági felügyelőséghez. Az előre elkészített forma- nyomtatványokon a kapások, a vetett takarmány, a szőlészet, az állat- állomány és a pénzkezelési helyzetét érintő feljegyzéseknek volt helye. A rendes heti jelentések mellett általában havonként kértek egy-egy összesítő feljegyzést. A másik és nagyobb munkát igénylő feladat a gazdaság pénzügyi vezetése volt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a pénzkezelésre vonatkozóan több, egymást követő helyi utasítás is a rendelkezésünkre áll. Ezek alapján könnyen nyomonkövethetjük a gazdálkodás fejlődésének egyes állomásait. A már többször említett Ügyviteli szabályzat tervezettel együtt, annak mellékleteként készült egy feljegyzés az irodai ügykezelés, a számvitel és a pénzkezelés megszervezésére is. Eszerint az irodai ügykezelés és számvitel vezetése a gazdatiszt és a beosztott segédszemélyzet kö172
