A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Tóth Tibor: Az igali járás szocializált nagyüzemei 1919-ben

ban, hanem Mernyén, a járás szocializált birtokainak mintegy 40 %-át kitevő kegyesrendi birtokkomplexum jószágkormányzói lakában ren­dezte be. A központ ilyen megválasztása nem nélkülözte a szimbolikus jelleget. A birtokok összterületéből történő 40%-os részesedés, a korábbi 110 éves egységes kezelés szükségszerűen tette Mernyét a járás nagy­üzemi mezőgazdasága székhelyévé. Ismeretes, hogy a Földművelésügyi Népbiztosság mindvégig adós marad a szövetkezeti ügyrend és munka- szabályok megalkotásával,35 és a könyvelésre és a pénzkezelésre vonat­kozó útmutatók is csak júniusban, illetve júliusban láttak napvilágot. Kézenfekvő volt tehát, hogy a már kialakult gyakorlatot vegyék át ideig­lenesen.38 Ez annál is könnyebben ment, hiszen a később nagy jelentő­ségre szert tevő járási iszámtartási felügyelőség munkatársai a piarista uradalom személyzetéből kerültek ki, és az ő elképzelésük alapján ké­szült el áprilisban és májusban az alább még tárgyalásra kerülő két pénzkezelési utasítás. Az egykori uradalmak és szocializált gazdaságok közötti ilyen mó­don megmaradt kapcsolat rövid időn belül jogilag és pénzügyileg is el­ismerést nyert. Április 29-én a Kaposvárott működő központ engedé­lyezte, hogy a járási gazdasági felügyelő a volt tulajdonos zárolt folyó­számláinak a terhére kiegyenlíthesse a piaristák április 1-e előtti tar­tozásait.37 Ezt a hozzájárulást a későbbiekben valamennyi gazdaságra ki­terjesztették. Ismeretes, hogy a szocializált nagybirtokok nem tartoztak a terme­lést biztosító bizottságok hatáskörébe,38 így a gazdaságok munkájának biztosítása kezdetben teljes egészében a gazdasági felügyelő feladata volt. Különösen fontos volt ez a szerep a március 21-ét követő első időszakban. Az üzemvitel szempontjából nagyon fontos személyi ügyek intézése pél­dául elsőként nehezedett rá. Bár a központ május közepén a tisztek ki­nevezési jogát kifejezetten magának tartotta fenn,3“ a rendelkezésünkre álló iratanyagból mégis úgy látjuk, hogy a kinevezéseket teljesen Bieder­mann intézte. A központ egy távirati állásfoglalása áprilisban a személyi kérdések rendezésénél a pártszervezetek véleményét is kikérte," ezek gyengesége, vagy éppen hiánya miatt azonban e ponton szinte teljhatal­mat biztosított a járási felügyelőségnek. A politikai és személyi ügyek intézése mellett kezdetben a gazdasá­gok irányítása és ellenőrzése, a pénzügyi tevékenység felügyelete és bi­zonyos fokig végzése is a gazdasági felügyelő feladata volt. A későbbi­ek során komoly súlyra szerttevő számtartási felügyelő kezdetben csak a felügyelőség egyik beosztott munkatársa volt. Szerepe és tevékenysége csak a könyvelés elvégzésére szorítkozott. A gazdaságokat érintő és foglalkoztató minden külső és belső prob­léma eldöntését a járási felügyelő tartotta fenn magának. A kiépülő me­gyei és országos organizmus tevékenysége következtében azonban egyre nőtt a felügyelő hivatali megterhelése. Súlyosbította a helyzetet, hogy a közellátás növekvő gondjaival és egyre több panasszal kellett foglal­koznia, és mindezek eredményeként akadozóvá, nehézkessé vált a fel­ügyelőség tevékenysége. Elkerülhetetlen volt tehát a szolgálati utak és viszonyok rendezése" és a hivatali ügyintézés differenciálása. Az e dif­170

Next

/
Oldalképek
Tartalom