A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kávássy Sándor: A földmunkások és kisgazdák országos szövetségének tevékenysége Somogybán 1918-1919-ben
tiltakozási hullámnak, amely pár hét múlva a szervezett földmunkásságot is magával ragadta. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a Forradalmi Kormányzótanács 1919. május 31-én 109. sz. rendeletével elrendelte, hogy minden »magyar honosságú proletár«, aki az 1919. naptári évben tölti be 18. életévét 45 éves korig »védk-ötelezettség alá esik«. Egyben elrendelte a lajstromozás végrehajtását.'3 A Hadügyi Népbiztosság ezt megelőzően a »Vörös Hadsereg harctéri alakulatainak szaporosítása és a Dunántúlon elhelyezett pótzászlóaljaknál szervezés alatt álló alakulatok létszámának kiegészítésé«-re már május 28-án elrendelte a »szervezett munkásság lajstromozását és katonai egységekbe való szervezését«.80 A direktórium június 1-én a helyi sajtó hasábjain közzétette a 109. sz. rendeletet,81 és a két rendelet támogatására június 7-én a szövetség megyei titkársága felhívással fordult a földmunkásokhoz, hogy a lajstromozással kapcsolatos kötelezettségüknek tegyenek eleget/3 A felhívás visszhangja a lehető legkedvezőtlenebb volt. Amikor június 15-én Marcaliban gyűlésen közölték, hogy a szervezett földmunkásoknak be kell vcnulniok a Vörös Hadseregbe, a tagok kijelentették, hogy inkább kilépnek a szövetségből, és visszadták a tagkönyveket.83 Jután ez okból a vezetőség lemondására és kilépésekre került sor.81 A tiltakozás végül az egész megyét átfogta, úgy hogy Latinca a Belügyi, Földművelésügyi és Hadügyi Népbiztosságnak egyidejűleg vált kénytelen jelenteni, hogy »a mezőgazdasági munkások lajstromozása nem vihető keresztül«, mivel a »földmunkások tömegesen kilépnek a földmunkások szövetségéből«/ A nagy méreteket öltő tiltakozás hatása alatt Latinca július 3-án, úgy látszik először saját hatásköre alapján, és egyes jelek szerint csak Kaposvár területén, felfüggesztette a lajstromozást, illetve rendeletet tett közzé, melyben kimondta, hogy »a mezőgazdasági munkások katonai szolgálatra bevonulni nem tartoznak, és semmiféle hadiszolgáltatásba be nem vonhatók»/“ Majd Hamburger Jenő távirati utasítása alapján július 7-én az egész megye területére vonatkoztatva közzétette, hogy a mező- gazdasági munkások bevonulása nem következik be, és semmiféle hadiszolgáltatásba mezőgazdasági munkások be nem vonhatók.87 Következményeiben jóval súlyosabb volt ezeknél a jelenségeknél az az ellenforradalmi megmozdulás, melyre Kaposvárott 1919. június 22-én került sor, és amelynek kirobbantásában jelentős szerepe volt a szervezett földmunkásságnak. Tekintve, hogy ez az esemény választóvonal szerepét tölti be a Tanácsköztársaság kori Somogy történetében, hiszen egy sor ellentét épp itt csapott össze, és a források ismeretében állíthatjuk, hogy a diktatúra ereje Somogybán itt torpant meg, nem lesz felesleges, ha ennél az eseménynél kissé hosszabban időzünk. A közvetlen azután megjelent sajtóbeszámoló (nyilván a cikkíró sem volt tisztában az esemény hord erejével) mint kevéssé jelentős eseményt ismertette. »A megtévesztett és félrevezetett emberek vasárnap (értsd: június 22-én — K. S.) délután 5 órakor gyűltek össze a Munkásotthon udvarán, ahol Pillni téglásmester, közismert munkáshajcsár buta, meggondolatlan és minden proletárt megszégyenítő beszéde elragadtatott né146
