A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kávássy Sándor: A földmunkások és kisgazdák országos szövetségének tevékenysége Somogybán 1918-1919-ben
A forradalom győzelmének időpontjában a szövetségnek már Somogybán is megvoltak a maga történeti előzményei, és volt ügyének harcos képviselője Gyura János személyében, aki már azon az országos értekezleten is részt vett, amelyen 1905. április 22-én a szövetség megalakítását elhatározták.6 1906-ban a szövetség felhívásai Somogyba is eljutottak,7 és Nagybajomban, Nagyberkiben, Szobon, Felsősegesden, Henézen,8 valamint más községekben megalakultak a helyi csoportok." A szervezkedést és a mozgalmakat azonban itt is megtorlás követte, az rövidesen megtorpant, a csoportok széthullottak. A mozgalom emléke azonban élénken élt tovább a résztvevők emlékezetében. Az 1918. november 10-i országos értekezleten Tahról és Nagyatádról Somogy küldöttei is megjelentek.10 A szövetség és a mozgalom újjáélesztése Somogybán is azonnal megindult. Ennek első, reprezentatív megnyilatkozása, melyet akár a szövetség somogyi zászlóbontásának is tekinthetünk, a földmunkások Szociáldemokrata Párt által összehívott népgyűlése volt, melyre 1918. november 11-én délután Kaposváron a Turul-szálló kertjében került sor. A népgyűlésre, melynek elnökévé Gudina Györgyöt, jegyzőjévé Égető Jánost választották, többszáz földmunkás »sereglett össze«. Tóth Lajos, Orbán István, Kovács Miksa és Weisz Márton budapesti küldött mondtak beszédet. »Az előadók gyújtó beszédei, meggyőző érvei hatása alatt — olvashatjuk az egykorú híradásban — a népgyűlés köztársasági államforma mellett foglalt állást«, egyben kimondták a szövetség kaposvári csoportjának megalakítását, amelybe a jelenlevő földmunkások nagyrésze be is iratkozott.11 A következő napokban már a falvakra is kiterjedt a szervezkedés. Sajnos, minthogy a szövetség »irattárát 1919 őszén részben a románok, részben a különítmények teljesen elpusztították«,0 és csupán szórványadatokra, valamint a korabeli sajtó sebtében írott, nem egyszer pontatlanul fogalmazott híradásaira vagyunk kénytelenek hagyatkozni, erről igen keveset tudunk. Ennek ellenére megállapíthatónak látszik, hogy Toponáron, Marcaliban, Nagyatádon, Balatonbogláron, Lengyeltótiban még november folyamán megalakultak a helyi csoportok.13 December közepétől Kaposvár környékén, a falvakban és pusztákon Orbán István szervezte a mozgalmat.11 December 27-én Nemesviden, 29-én Böhönyén, 1919. január 1-én Felsőbogát-pusztán, 4-én Nagyszakácsiban,13 8-án Ka- posfüreden, 13-án Tapsonyban, 14-én Szenyéren és Vésén alakultak újabb csoportok.16 Adatainkat kikerekítve, mintegy 25—30-ra tehetjük a Somogybán 1919. január közepéig megalakult csoportok számát. Ezt egybevetve Takács Józsefnek azzal a fentebb már idézett közlésével, hogy a szövetség taglétszáma 1918. végén 45 000 körül mozgott, nem rugaszkodunk el a valóságtól, ha a Somogybán megszervezett tagok számát a tárgyalt időszakban 2—3000-re tesszük. Ezt a későbbi adatok is alátámasztani látszanak, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Somogy nem volt könnyű terep a szövetség számára, mivel nem kisebb ellenféllel kellett megküzdenie, mint a Nagyatádi Szabó-féle Kisgazda Párttal. A fentiek nyomán szükségszerűen a csoportok összetételének, szervezeti életének, társadalmi és politikai tevékenységének ismertetésére, il134
