A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben
szükségesnek tartja a minimális munkateljesítmény megállapítását a szak- szervezetekkel való tárgyalások után. A tárgyalások vezetésével a kerületi termelési biztos bízassék meg, illetőleg az intéző bizottság azon tagjai, akik a tárgyalást magukra vállalják. Legyen a minimális munkateljesítmény a békebeli (1914-beli) teljesítménynek legalább 80%-a. Hogy pedig a szorgalmas munkás mégis valamiképpen megjutalmaztassék, legyen a 80%-on felüli teljesítmény 50—60%-a a munkásé.« Ezután ismertette Kálmán József és bírálta a Népgazdasági Tanács július 7-i határozatát, amely a jelen munkateljesítményét fogadta el minimumként, a többtermelést pedig külön díjazásban kívánta részesíteni. A határozattal nem látta biztosíthatónak az alacsony munkateljesítmények felszámolását. A termelési bizos javaslatait a jegyzőkönyv az alábbiakban zárta le: ^Általában el kell ismerni, hogy azokban az üzemekben, ahol a régi vezetők megmaradtak, nagyobb a munkateljesítmény, mint egyebütt. Szükséges tehát ez idő szerint, ezen vezetők megtartása, természetesen a legszigorúbb ellenőrzés mellett. Ma imég nincs meg ugyanis az az öntudat a munkásban, amelynek meg kellene lennie. Ma a munkások némelyike a világ központjának képzeli magát, és egyáltalán nem számol a pártérdekkel.« Nézzük: milyen vitát és hozzászólásokat váltott ki a termelési biztos véleménye? Mihály Ferenc, az Építési Direktórium elnöke az egymással homlokegyenest ellenkező rendeletek szövevényében kereste a munkateljesítmények leromlásának az okait. Amikor a munkásságot nem a rendeletek szerint, hanem saját intenciói szerint irányítottuk — mondotta — a munkateljesítmény állandóan emelkedett. Híve a régi fegyelem helyreállításának és a szakszervezetekkel való tárgyalásoknak, nehogy előfordulhasson az, hogy a nem parírozó munkást állásából kitéve, munkanélküli segélyben részesítsék s egy-két hét múlva újra álláshoz juttassák. Annak sem szabad előfordulnia, hogy a termelési biztos által rendreutasított vagy figyelmeztetett munkás, összebeszélve munkástársaival, bosszúból követelhesse a termelési biztos eltávolítását. A minimális munkateljesítményre vonatkozó javaslatot elfogadva —■ felhívta még arra is a figyelmet, hogy a szakszervezetek igen magasan állapították meg a munkabéreket. Vámosi Vendel, a Pécsi utcai téglagyár ellenőrző munkástanácsának elnöke is elismerte felszólalásában, hogy az alacsony munkateljesítményekkel szemben a szakszervezetek által megállapított munkabérek igen magasak és nagyon hátrányosak a mezőgazdaságra nézve. Rózsa Sándor, intéző bizottsági elnök szerint »a munkateljesítmény csökkenésének az általános anyaghiány az oka, valamint a munkások katonai szolgálatra való bevonulása és a szénhiány. Javasolta, hogy e hiányok okairól a munkások között felvilágosító agitációt kellene kifejteni. A minimális 80%-os munkateljesítmény elfogadását aggályosnak I ártotta.« Kálmán József — a felmerült kérdésekre válaszolva — bejelentette, hogy azt a munkást, akit a szakszervezetek fegyelemsértés miatt állásából eltávolítottak, munkanélküli segélyben nem részesíthetik. Az üze110
