A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben
Április 25-én a megyei gyógyszeripari munkások szakszervezete beadvánnyal fordult a Direktóriumhoz a Kaposváron felállítandó központi gyógyszerraktár és laboratórium ügyében.7' A központi gyógyszerraktárnak a célját —- Kaposvár és a megye gyógyszerekkel való ellátásán kívül —• a következőkben jelölték meg: a) az egyhavi gyógyszerszükséglet és készlet biztosítása és szétosztása, b) a drogériák, az illatszertárak és a gyógyszertárak gyógyszereinek és különféle tartalék cikkeknek a felkutatása, s végezetül c) a gyógynövények s ezzel együtt a magánháztartások gyógyszeres üvegeinek és tégelyeinek az összegyűjtése. A központi laboratóriumnak pedig: a) a helybeli gyógyszertárak ga- ienicus készítményekkel, pipere- és kézi eredetű cikkekkel való ellátása, b) a begyűjtött gyógynövények feldolgozása, s végül c) a gyógyszerész gyakornokok képzése volt a célja.78 * * * Nemcsak az újért és az előremutatóért lelkesedő szakemberek, maga a nép egyszerű fiai is igyekeztek terveikkel és bejelentéseikkel az iparigazgatás szerveinek a munkáját elősegíteni. Még a bénító szénhiányon is akartak segíteni a falvak lakói, több helyről, szénelőfordulásokról értesítették a direktóriumot, illetve a Termelési Biztosságot. Zselic- kisfaludon is szénlelőhely felülvizsgálatát kérték a község lakói.79 Az Építési Direktórium július 17-én már felül is vizsgálta a bejelentést8" és sürgette a próbafúrásokat. A Kéthely melletti Sári-pusztáról is jelentették a parasztok, hogy — az öregek emlékezete szerint — szenet találtak a pusztán, amely akkor még nem volt használható.81 A balatonberényi tanító is jelentette június 14-én, hogy Balatönbe- rény és Balatonkeresztúr között a víz kőszenet »vert ki« a partra, s kérte annak szakértői megvizsgálását.** De tettek olyan bejelentéseket is a falvak lakói, amellyel a sóhiányon kívántak segíteni. Július 15-én Latinca Sándor utasítására megjelent a Termelési Biztosságnál két tfelsősegesdi ács83 s bejelentették, hogy Kovács János segesdi kőmívestől hallomásból tudják, hogy a Kéthely községhez tartozó Baglyas hegyen, 30 évvel ezelőtt, sót találtak. Kovács János még a sólelés helyét is meg tudta mutatni. A sóbányászás — szerintük —■ a múlt század végén azért nem indult meg, mivel a terület nem a Hunyady családé volt, s így, az idegen bánya csökkentette volna birtokainak értékét.84 Június 11-én készítették el az építészeti szakhivatalok vezetői83 szak- véleményüket a város politikai megbízottja részére, Lamping József mérnöknek a Honvéd térre vonatkozó városrendezési tervéről. Kifogásolták, hogy a tér rendezését a tervező nem dolgozta bele a város általános rendezési tervébe. Megállapították, hogy a »múltban, ami város- rendezés címén Kaposváron történt, az mindig a fennforgó egyes speciális szükségletek kielégítésére, — rendesen magánemberek kezdeményezésére — lett végrehajtva«,86 mivel a városnak nem volt soha rendezési terve. Az általános városrendezési terv a város természetes fejlődési irányát az egészséges területek felé: azaz az északra való terjeszkedés le106
