Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről

Az 1957. február 28-án kezdődő, Ignácz Pál által vezetett perben a tabi ügyvéd a másodrendű vádlott szerepét töltötte be, míg az elsőrendű vádlott Pavelka Sándor kisiparos, a Tabi Intéző Bizottság tagja volt.14

A vád tárgya Pavelka Sándor és Szabó Elemér esetében is az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő perek alapmotívumának számító nép demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett volt természetesen. Szabó Elemér az ellene felhozott vádakkal szemben - jogi képzettségének megfelelően, mint tapasztalt ügyvéd, erélyesen és érvelve védekezett. A nyomozás anyagaival szemben kiemelte, hogy a forradalmi események során nem önállóan intézkedett, minden esetben bizottsági határozat előzte meg a döntéseket. Ez a körülmény különösen a pártfunkcionáriusok és az AVH tagjainak őrizetbe vétele kapcsán került előtérbe, Szabó Elemér viszont kiemelte, hogy itt sem önállóan intézkedett, hanem a Somogy Megyei Forradalmi Tanácstól kapott utasítást hajtotta végre. A Szabó Elemérrel szemben felhozott vádak közé tartozott az is, hogy a Somogyi Néplapban megjelent 16 pontot és a Zrínyi Kör 4 pontját is ismertette az október 28-i tömegy- gyűlésen. Szabó Elemér ezzel a váddal szemben azzal védekezett, hogy nem a 16 pontos felhívást olvasta fel.

Különös hangsúllyal vetődött fel egy állítólagos, november 4-i telefonhívás kérdése, amit Vass László torvaji lakos, mint tanú adott elő: ennek értelmében Szabó Elemér (állítólag ittasan!) fegyveres csoportok szervezésére biztatott volna a szovjet csapatok ellen. Vass László esetében annyit érdemes megjegyezni, hogy volt politikai tiszt és vb. elnök volt, tehát a pártdiktatúra emberének tekintendő. Szabó Elemér természetesen tagadta az ellene felhozott vádat, és külön kiemelte azt a körülményt, hogy a fegyveres védelem a honvédség feladata volt, ami fölött ő nem rendelkezett. A másodfokú tárgyaláson, 1957. április 11-én Holota Imre, Vass Lászlóval egyetemben megerősítette tanúvallomásában a már említett telefonhívás vádját. A tárgyaláson amúgy is fontos szerepet kapott Holota Imre tanúvallomása, aki azt állította, hogy a pártfunkcionáriusok letartóztatásának napján maga Szabó Elemér vette el a számára korábban kiadott pisztolyt, amit a vádlott természetes cáfolt, hiszen ez a rendőrség feladatát jelentette. Holota Imre ekkor a nemrégiben megalakult, Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt járási intézőbizottságának elnöke volt, és korábban is a pártdiktatúra funkcionáriusa, tehát mind az új, mind a forradalom előtti rezsim kiszolgálójaként tekinthetünk reá is. A Szabó Elemérrel szembeni tanúvallomások sorából szintén kiemelkedik Tengerdi Imre jelentése, aki a Tabi Járási Tanács elnöke volt, és a forradalmi események idején leváltották pozíciójából.

14 MNL SML XXXV. 10. MSZMP Tab Járási Bizottságának iratai, VII. á. /23. ő. e. Visszaemlékezések az ellenforradalmi időkkel kapcsolatban.

503