Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
kisiparos lett az intéző bizottság tagja, mellettük Kulics Kornél, a Nemzeti Bank helybeli dolgozója, Kövecses Pál földműves, Szilárdi Mihály, a tabi gépállomás ag- ronómusa, Gerbely Ferenc alezredes, Iby András gimnáziumi tanár, Fésűs Gyula honvéd százados, Csáki László honvéd főhadnagy, Istók Gusztáv a járási rendőrkapitányság vezetője, Czabula Ferenc és Kovács Károly téglagyári munkások, Kopeczki György és Bergmann György, a Földműves-szövetkezet, valamint Vágola Lajos, a KTSZ dolgozója és Fűzi Lajos kaptak szerepet. Fűzi Lajos látta el a nemzetőrség parancsnoki tisztét.7 A 28 fős bizottság egy 5 fős intézőbizottságot választott a tagok közül, melyben Szabó Elemér szintén szerepet kapott. Jellemző, hogy a helyi tanácsi vezetők és a pártfunkcionáriusok nem mertek a gyűlésen részt venni, mintegy érzékelve az októberi események súlyát, a népi elégedetlenség mértékét és azt is, hogy immáron nemkívánatos személyekké váltak a pártdiktatúra képviselői. A másnapi, október 29-i események az előző nap tapasztalatai alapján folytak. Ez a nap volt az, amikor a pártdiktatúra községi és járási képviselői utoljára kísérletet tettek a tabi és környékbeli események irányítására. A pártdiktatúra képviselői a járási tanácsszékházban gyűltek össze azzal a céllal, hogy a járási forradalmi szerv megalapításában kezdeményező szerepet játsszanak. A megyeszékhelyen ugyanezen a napon alakult meg a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács. Ez esetben is hasonló célt tűztek ki a pártállami vezetők, s annyit elértek, hogy népfront- és tanácsi vezetőket, egy-két hivatásos tisztet beválasztottak a testületbe. A megyei forradalmi szerv kiküldött képviselői révén igyekezett befolyásolni a helyi bizottságok megalakítását is. Egyik képviselője még aznap délután információkat kapott arról, hogy a pártdiktatúra tabi járási vezetői az újonnan alakuló bizottságban is szerephez kívánnak jutni. Mindezek után fel is kereste a tabi községi bizottságot, hogy közölje velük ezzel a jelenséggel való egyet nem értését. A községi bizottság október 29-én egész délután, az esti órákig elhúzódva tárgyalt a Tab életét érintő legfontosabb kérdésekről. A községi tanácskozás hírére ismételten több száz fős tömeg gyűlt össze a tanácsháza udvarán, amely minden bizonnyal radikalizálta a bizottság tagságának egy részét, és a gyűlésen jelen lévő megyei küldött kezdeményezésére lefolytatták a járási forradalmi bizottság alakulásáról szóló, központi és égető kérdésként felmerülő vitát is. Ennek következtében a községi szerv - néhány személy mellőzésével - járási bizottsággá alakult át. Az ülés fontos epizódja volt, hogy a népszerűtlen pártdiktatúra egyik - minden bizonnyal szintén nem túl nagy népszerűségnek örvendő képviselője, Holota Imre 7 Szántó 1995. 138-139. o. Az említett napok tabi eseményeiről tudósít Fűzi Lajos járási nemzetőrparancsnok visszaemlékezése. Tabi Újság, 1992. december. Az adott számban fellelhető még Bergmann Pál tabi lakos visszaemlékezése is. 498
