Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
járási párttitkár is beválasztásra került az újonnan alakult forradalmi szervezetbe, egyébként Szabó Elemér elnök és más tagok javaslatára. A Tabi Járási Forradalmi Bizottság már az új politikai helyzetnek megfelelően kezdte meg a járás irányítását. A járási forradalmi bizottság a következő napon, október 30-án már el is kezdte munkáját. Szabó Elemér vezetésével a tanácsi dolgozókat összehívták és tájékoztatták őket arról, hogy kit váltanak le pozíciójából, a közigazgatás vezetésével pedig Szalonnái Endre tanácsi alkalmazottat, valamint Dési Lajos egykori adóügyi jegyzőt bízták meg. A járási tanácsszékház vált a forradalmi bizottság székhelyévé, és a következő napokban innen irányították Tab életét, és igyekeztek hatással lenni a járás községeinek életére is. Még ugyanezen a napon a járási bizottság közzétette a helyi célkitűzéseit, valamint a megyei forradalmi szerv által Cselekszünk! címmel ellátott állásfoglalását is ismertette.8 A Tabi Járási Forradalmi Bizottság hatására megalakultak a járásban a községi forradalmi - esetenként nemzeti megnevezésű - bizottságok és a munkástanácsok is. A további tabi eseményekre leginkább a néphadsereg alakulatainál bekövetkezett változások voltak hatással: a tabi tüzérezred október 29-én megalakította a maga Katonai Forradalmi Tanácsát, Fésűs Gyula vezetésével. A katonai tanács igyekezett szorosan együttműködni a járási forradalmi bizottsággal. Az ezt követő napon a kapolyi alakulat is megalakította a forradalmi tanácsát, amely vázolta is a célkitűzéseiket. A kapolyi katonai tanács állásfoglalása már igencsak radikális követeléseket is tartalmazott. Említésre méltó, hogy a szovjet csapatok azonnali kivonulását követelték, valamint a Varsói Szerződés felmondását is a magyar kormány részéről, és követelték Magyarország semleges státuszának bejelentését is az ENSZ-nél. Mindezek mellett a párt és a DISZ szervezeteinek megszüntetését és a hadseregen belül forradalmi ifjúsági szervezetek létrehozását, a politikai apparátus azonnali megszüntetését a haderőn belül és pártatlan nevelőtisztek kinevezését is. A harcosok nemzeti hagyományok szellemében való nevelését, a néphadsereg nevének Nemzeti Hadseregre módosítását, a hagyományos egyenruha bevezetését, a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását és a katonai szolgálat időtartamának 12, illetve 18 hónapra történő leszállítását is programpontjaik közé vették.9 A helyi üzemek közül a téglagyár munkástanácsának megalakulásáról maradtak fent dokumentumok, melyek tartalmából látszik, hogy a munkások megvitatták a gyárvezetők szerepét, és zömmel le is váltották őket. A téglagyár munkástanácsának elnöke Kovács Károly lett, a lehetséges 67 szavazatból 25-öt kapva..10 A 8 Lásd az 50. és 77. sz. dokumentumot a kiadvány 1. kötetében! 9 Lásd a kiadvány 1. kötetének 107. sz. dokumentumát! 10 A Tabi Téglagyár Munkástanácsának megválasztásáról készült jegyzőkönyvet lásd kiadványunk 1. kötetében: 63. sz. dokumentum! A munkástanács másik irata fellelhető a hivatkozott perirat mellékletei között. 499
