Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
Október 30-a Kaposvárott és az egész megyében tehát történésekben gazdagon telt el. Az előzőleg felgyűlt társadalmi feszültségek nagyon gyors és alapvető politikai fordulatot indukáltak. Ezek a következő napokon teljesedhettek ki. A munkástömegek és néhány radikálisabb értelmiségi fellépése következtében olyan mértékű változások jöttek létre a megye vezetésében, amelyek erőteljesebb változást gerjesztettek vidéken is. Az SMFNT a kezdetektől igyekezett befolyása alá vonni a községeket. Ezt személyes megbízottakon keresztül, valamint telefonon és távírón adott utasításokkal próbálták megvalósítani. A legfőbb megyei forradalmi szerv által felügyelt helyi sajtó Kaposváron kívüli hatása a feltárt források alapján nehezen mérhető fel. A somogyi megyeszékhelyen történt politikai változásokkal nagyjából egyidejűleg hasonló események játszódtak le a falvakban. Az SMFNT ezekben a napokban igyekezett vezető szerepet játszani vidéken is. Ez főleg a járási székhelyközségekben tudott érvényesülni, valószínűleg a személyi és kommunikációs kapcsolatok lehetőségei miatt. Az SMFNT befolyása kitűnik az új helyi hatalmi szervek megalakulása során, de ott is, ahol már megtörténtek a politikai és egyben személyi változtatások. A járási forradalmi tanácsok/bizottságok tagjai között jelentősnek mondható az értelmiségiek és a tisztviselők számaránya. Szimbolikus hatalmuk és rátermettség miatt általában ők irányították az új hatalmi szervet. Népesebb munkásgárdájú mezőgazdasági üzemmel vagy gyárral bíró településeken viszont gyakran a dolgozók domináltak a helyi forradalmi bizottságban. A járások vezető forradalmi szervei szándékoztak a lehető legrövidebb időn belül tagságukat a községek által delegáltakkal kiegészíteni. Somogy megyében a járási forradalmi bizottságok október végén különös hangsúlyt helyeztek a közellátás biztosítására és a gazdaság folyamatos működésére. A mezőgazdaság, kivált a tsz-ek ügyeire fordították a legnagyobb figyelmet. A lakosságot a munka folytatására ösztönözték, részben az élelmiszerellátás zavartalansága érdekében. A különféle sérelmek orvoslását ígérték. A Csurgói Járási Nemzeti Bizottság például a kitelepítettek ügyeinek gyors rendezését helyezte kilátásba. A tsz-ekből való kilépés módját a betakarítási időszak után tervezték kidolgozni, de egy központi szabályozást szerettek volna erre. Addig is a közös javak megőrzésére szólították fel a tsz-tagokat.18 A demokratikus alapokon választott nemzeti/forradalmi bizottságok/ta- nácsok tagságának jelentősebb része erkölcsi és/vagy szakmai tekintélyük miatt került „pozíciójába”. A falvakban nagy számban eredményesen gazdálkodó, szorgalmas földműveseket is beválasztottak a települést irányító szervbe. Ezen 18 MNL SML XV. 79. 1956-os gyűjtemény. 489
