Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről

indokkal a községi tanács vb-titkárát, hivatalnokát titkárrá, esetleg jegyzővé tette meg a helyi forradalmi bizottság/tanács. A szakmai rátermettség a járások és a megye újonnan létrehozott hatalmi szerveinél még indokoltabb volt. Hasonló mondható el a munkástanácsokkal kapcsolatban is.

A korábbi erősen központosított hatalmi-szervezeti struktúrák vertikális szerkezete a forradalom alatt is mintául szolgált. A megyében a felsőbb közigazgatási szervek ekkor is jogot formáltak a járási, illetve községi forradalmi taná- csok/bizottságok, valamint az emberek mindennapi ügyeibe való beavatkozásra. A járási forradalmi bizottságok alapvetően a politikai-hatalmi átalakulás ügyét segítették elő. Legitimációjukat tagságuk demokratikusan választott jellege adta, ugyanúgy mint a megyei vagy községi szinten. Gyakorlatilag összekötő kapocsként működtek a megyei forradalmi tanács és az adott járás községeié között. Az idő rövidsége miatt azonban ez a közvetítő szerep lényegében csak egy irányban, felülről lefelé működött.

Somogybán utolsóként, valószínűleg október 30-án, a Barcsi járásban alakítottak járási forradalmi bizottságot. Barcson már 28-án, mintegy másfél-kétezer ember jelenlétében létrehozták a községi forradalmi bizottságot. Az SMFNT küldötte 29-én a Dráva-parti nagyközségben tárgyalt az adott járás forradalmi szervének létrehozásáról. A község új vezetői már 30-án délelőtt nemzetőrökkel védőőrizetbe vetették az MDP helyi, valamint a községi tanács vezetőit, akiket előzőleg már leváltottak. Barcson nem akadt megfelelő hely elhelyezésükre, ezért Kaposvárra szállították őket.19

Ezt követően este megválasztották a Barcsi Járási Forradalmi Bizottságot. A testületben szinte minden társadalmi réteg képviseltette magát. A bizottság rögtön átvette a járás irányítását. Több intézmény vezetőjét lecserélték. A járás fegyveres erőinek parancsnokául Vida Árpádot nevezték ki. A nemzetőrség szervezését is saját hatáskörükbe vonták. Érdemes megjegyezni, hogy ilyenre másutt nem került sor Somogybán.

A hatalmi átalakulás a legtöbb helyen községi szinten is megvalósult október 30—31-én. A járási forradalmi tanácsok igyekeztek közvetlenül elősegíteni a községi nemzeti bizottságok megalakítását. Ezeket a községi forradalmi szerveket a települést irányító testületekként hozták létre. Tagjaikat demokratikusan, de különböző módon választották. Népgyűléseken, illetve az új testületek alakulásukkor az addigi helyi tanácsok vezetőiről is döntöttek. Ritkán szavaztak nekik bizalmat, de több vb-titkárt ideiglenes jelleggel a helyén hagytak, szem előtt tartva a közigazgatás zökkenőmentességét. Szintén népgyűlésen, illetve a helyi nemzeti bizottság alakuló ülésén határoztak a nemzetőrség megszervezésé19 MNL SML XXXV. 55. Arch., А/T. gy. Som. ell.forr., 10. ő. e.

490