Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - IV. Fejezet. Emlékezések a forradalomra és a megtorlásra
ki - gondolom mindannyiunkat, mert engem igen, sőt többször is emlékezetem szerint. így zajlottak a napok, hallottuk az eseményeket, hogy állítólag a magyar kormány tagadta, hogy bárkit kivittek volna külföldre, de hát ugye mi ott ezt nem tudtuk cáfolni. Kint voltunk, ez nem volt vitás és ahogy hallottuk, abban a körzetben több tízezer ember volt kint.4 Mondhatnám, szerencsénkre, harminc nap múltán az ungvári börtönben összeszedtek bennünket és egy ponyvás teherautóval, eléggé mostoha körülmények között utaztattak vissza bennünket egészen Kaposvárig, ahol természetesen visszakerültünk a börtönbe. Itt újabb meghallgatások voltak, most már a magyar katonai főügyészségtől, s a többszöri meghallgatás után 1956. december 23-án helyeztek engem szabadlábra. Ezt a gondolatkört befejezve azt kell még elmondjam, hogy szabadlábra helyezésemet követően egy-két napon belül, még karácsony napjaiban visszaköltöztem Pécsre, az állandó lakhelyemre feleségemmel és a 3 hónapos csecsemő gyermekkel, és attól kezdve én Kaposváron semmilyen minőségben nem végeztem szolgálati tevékenységet. Utólag hallottam, hogy állítólag ebből szerencsém is következett, mert többeket még újra őrizetbe vettek, velem szemben eljárást nem kezdeményeztek, bíróság elé nem kerültem, bíróilag elítélve nem voltam. Még valamit a személyi körülményeimről. Azon tények mellett és ellenére, hogy a kiskatonákkal folytatott beszélgetéseken, gyűléseken részt vettem, továbbá a megyei forradalmi tanács ülésén az említettek szerint tevékenykedtem, más tevékenységem nem volt; Molnár Lajos őrnagy, politikai parancsnokhelyettes olyan véleményt adott rólam, hogy: „Az ellenforradalmi események alatt abba a csoportba tartozott, akik a hibák kijavítása ürügyén a népi demokrácia ellen törtek. Magatartásával, beszédeivel megbontotta a tisztek egységét, a parancsnokság ellen tüzelte őket, hangulatot szított azok ellen az elvtársak ellen, akik a fasisztákat ütötték. Az események során beválasztották a Katonai Forradalmi Tanácsba (ellenforradalmi), ahonnan önkényesen, utasítás nélkül a Somogy Megyei Ellenforradalmi [sic!] Tanácsba ment át, s mint a tanács jogügyi bizottságának tagja részt vett azon utasítás megszövegezésében, melyben utasítják a megyei ügyészséget arra, hogy 74 elvtársat, pártfunkcionáriusokat, államvédelmiseket és saját parancsnokát a megyei börtönbe csukják be. Ezek a letartóztatások megtörténtek. Az ellenforradalom leverése után a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett miatt őrizetbe lett véve, s 1956. december 24-én került szabadlábra. A hadseregből fegyelmi úton szerel4 A számadat erősen túlzott a kutatások jelenlegi állása szerint. Az eddig feltárt-feldolgozott iratok alapján közel ezer főre tehető a Szovjetunióba, Kárpát-Ukrajnába deportáltak száma. Erről lásd bővebben a megtorlás adattárát a függelékben! 422
