A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
1894-ben méreteiben és hatásában is a filoxérával vetekedő súlyos csapás zúdult a megye gazdasági életére: kiütött a sertésvész. Ez a kór ebben a megyében - ahol ennek a termelési ágnak hagyományai voltak és ahol az erdőségekben makkoltatott sertéskondákat lassan ólakban hizlalt sertések váltották fel, melyek különösen „szegénység” számára voltak elsőrendűen fontosak — hihetetlenül nagy csapást jelentett, amely úgy sepert végig a megyén, mint ahogy hajdan a pestis vagy a kolera, minden védekezési lehetőség nélkül pusztítva el a betegségbe esett állatokat. Az 1884. évi összeírás szerint a megye sertésállománya 170 370 db volt, de ebben a számban - éppen úgy, mint az 1895. VIII. te. alapján végzett feldolgozásban - nem szerepelnek a vidéken háztartásonkénti 1-2 db háziszükségletrc tartott sertések. De még így is az 1895. évi felvétel a kisbirtokosok sertésállományának értékét 5 226 568 koronában állapította meg, a középbirtokosoké 358189, a nagybirtokosoké 1 995 019 korona értékű volt. Legnagyobb mértékben tehát a szegényparasztokat, a cselédeket érintette ez a szörnyű kór.511 1894-ben a sertésvész olyan nagy mértékben lépett fel a megyében, hogy a sertések kivitelét megtiltották Somogyból, ami óriási károkat okozott a gazdáknak, főleg a barcsi sertéshizlalóknak.012 - Az állatorvosi jelentések nem mindig megbízhatóak, de az újság tragikus színekkel ecseteli, hogy 1895 júniusában rakásra hulltak a sertések Berzencén, s ez nem csupán a magyar, hanem az angol és egyéb nemes fajtákat is megtámadta, óriási károkat okozva gróf Széchenyi Ferenc tarnócai, a MIR kaposvári uradalmában és Barcson is.013 - S a vész feltartóztathatatlanul terjedt tovább, a sertéskiszállítást a megyéből megtiltották, ami - különösen Barcson - óriási kétségbeesést keltett, mert itt a sertéskereskedést nagyban űzték. 1895-ben a hizlaldákban és az állomáson összesen 7000 db kitűnő fajsertés volt, amelyből éppen e rendelet kijövetele előtt akartak 60-70 db-ot Bécsbe szállítani.014 Hiába volt azonban a törvényhatósági intézkedések sora, a zárlatok és elkülönítések, a vész feltartóztathatatlanul terjedt és ez év október 6-án már 70 községben uralkodott.0*0 A sertészárlat hatalmas károkat és anyagi veszteséget jelentett a megyének. Néhány sertésvásáron, ahol 4-500 db sertés volt azelőt-t - a zárlat feloldása után - alig 50-60 db-ot hajtottak fel.516 1897-ben a megye községeinek 1/3-ában pusztított a sertésvész és a nagyobb gazdaságokban a tenyészfaj nemesebb része teljesen tönkrement. Somogy megye sajnos élen járt, mert itt 94 községben dúlt a vész, az ország megyéi közül csupán Torontál közelítette meg, ahonnan 93 községből jelentették ezt a szörnyű állat- betegséget.517 1902-ben az állatorvos jelentése szerint 8712 sertés hullott el ebben a betegségben, de a gazdasági életet éber szemmel figyelő Hirsch Adolf szerint ez a szám a valóságban sokkal nagyobb volt. 1903-ban már nyolc esztendeje pusztított a sertésvész a megyében és ez több nagygazdaságot arra késztetett, hogy tenyésztésüket vagy teljesen feladják, vagy lényegesen redukálják.518 Ekkor még nem találtak ellenszert a kórra, néhol kuruzslással kísérleteztek a falvakban és fertőtlenítéssel a nagyobb uradalmakban. A vész komolyan fenyegette a megye területén működő barcsi sertéshizlaló telepet is. Ennek az üzemnek a részvénytársaság előkelő igazgatósági tagjai (elnöke gróf Széchenyi Ferenc volt!) kieszközölték 1902-ben Darányi földművelésügyi miniszternél, hogy állami támogatásban részesüljön. Ezután a telep az állategészségügyi egyezmény alapján önálló egészségügyi körzetet képe91
