A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
A parasztság ugyanis a maga érdekeit nézte és kevéssé volt tekintettel arra, hogj Somogy megyét a magyar fajta szarvasmarha tenyészterültének jelölték ki. A tarka marha egyre jobban terjedt és 1894 márciusában a megyei főállatorvos jelentette, hogy a nagyatádi és a bolhási gazdaságokban már teljesen a tarka marha tenyésztésére tértek át, sőt a nyugati sertésfajta is terjedt a parasztság körében.495 Az uradalmakban 1895-ben már igen jelentős mértékben tért hódított a tarka marha. A közgazdasági előadó felmérése szerint a megye területén 1880 előtt csupán 6 tejgazdaságra berendezett tehenészetet létesítettek, amelynek állománya 269 nyugati fajta jól tejelő marhából állt, míg 1 gazdaságban 25 bivaly és 2 gazdaságban 100 vegyes marha anyagból álló tehenészet volt. 1880 és 1890 között 12 gazdaságban létesítettek 378 nyugati fajta marhából tehenészetet, 4 gazdaságban 25 kevert fajú, 2 gazdaságban 57 magyar és 3 gazdaságban 40 fős bivaly-tehenészet létesült. 1890 és 1895 között 18 gazdaságban 532 főnyi nyugati fajta tehenészetet, 2 gazdaságban kevert, i-ben 5 magyar és 4 gazdaságban 118 bivalyból álló tehenészet alakult. A nyugati fajú tehenek: szimmentáli, állgaui, berni, hollandi tehenek voltak s ehhez járult még a bonyhádi tarka marha keveréke.491* Itt említem meg, hogy a teljes fajtaváltás a világháborúig a nagy- és a középuradalmakban még nem történt meg.497 A paraszti gazdaságokban ezzel szemben már a világháborúig megtörtént a teljes fajtaváltás. Elsősorban a kaposvölgyi szarvasmarha-tartás vált híressé.498 A tej értékesítése terén az 1895. évi - idézett - jelentések csupán gróf ITu- nyady Sári pusztáján és a szentimrei földműves iskolában említik, hogy a tejet vajnak és sajtnak dolgozzák fel (ez utóbbi helyre már 1890-ben 130 tehén tejét szállították), másutt a tehenészetek nyerstej formájában, vagy néhány helyen vajként értékesítették, s néhány helyen előfordult, hogy a tejet a cselédség kapta tehéntartás fejében, vagy pedig a mezőgazdasági munkások. Ahol a közelben nagyváros volt, oda szállították a tejet eladásra.499 A Balaton-kultusz mozdította elő a tej gyűjtő és vaj feldolgozó központ létrejöttét Bogláron, amelyet a gazdaközönség azért üdvözölt különös örömmel, mert így télen is el tudta adni a tejet, amelyet eddig csak a balatoni-idény alatt tudott maradéktalanul értékesíteni.500 A falusi tej szövetkezetek közül az első Alsok-Sarkadon alakult meg. Nagy Vince 1896-ban alapította ezt, és hat esztendő alatt ez a szövetkezet 600000 korona bevételt szerzett. 1908-ban már külön, erre szolgáló iskolában kiképzett vaj mestere volt. A hajdan pincékben köpült, rossz minőségű vaj helyett, a piacon jól kelendő vaj került forgalomba. Ez a társasvállalkozás 260 magánvállalatot fogott össze.501 Igen valószínű, hogy ez a jól működő szövetkezet is hozzájárult ahhoz, hogy éppen a szomszédos Csurgón alapították meg a birodalmi németek 1902-ben a Tejkiviteli Társaságot, amely utóbb jelentős gyárrá vált, és tejszín- konzervet, tejkonzervet állított elő és exportált. 1908 óta pasztörizáltak is az üzemben és e tekintetben szinte első volt az országban.502 Ahogyan a paraszti gazdaságokban a tejelő szarvasmarha-tenyésztés előre haladt, aként szaporodtak a tej szövetkezetek is. 1900-ban még csak három helyen volt szövetkezet 419 taggal, 1905-ben már két helyen, 1910-ben 18 és 1913- ban 21 helységben volt tej szövetkezet 1425 taggal. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a szomszédos Baranyában 1910-ben 76, Tolnában pedig 41 községben volt szövetkezet, tehát Somogy elmaradt e megyék mögött.503 89
