A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
Az előbb elmondottak a fellendülő kapitalizmus során az osztályharc kiéleződését segítették elő. Végső soron ugyanezt mozdította elő a Somogy megyei mezőgazdasági üzemek technikai felszerelésében beállott változás is, amely alapjában véve a termelőerők egyik faktorának a másik kárára történő fejlődésével kapcsolódott össze ebben az időszakban. Az 1890-es években elsősorban a nagyobb tőkével rendelkező és nagyobb haszonra törekvő nagy uradalmakban és nagy bérleteken az alkalmazott gépek száma ugrásszerűen megnőtt.438 A megye közgazdasági előadójának 1891-ben kelt jelentése szerint ez utóbbiakban a legújabb gazdasági gépeket alkalmazzák ugyanakkor, amikor a közép- és kisbirtok még e téren igen elmaradott. Az előadó magtisztító gépek, triőrök meghonosítását szorgalmazza elsősorban ezeken a birtokokon, hogy kedvezőbb terméseredményeket tudjanak elérni.439 Az 1895. évi adatfelvétel a megye területén jelentős lokomobil cséplőgép, gőzeke, arató és kaszálógép, vetőgép meglétét jelzi, viszonylag nagy számú a vaseke, a kultivátor. Szenzáció erejével hatott, amikor a MIR bérlet 1892-ben 2 gőzekét hozatott, mert eddig Délkelet-Dunántúlon csak Albrecht főherceg Baranya megyei birtokán alkalmazták azt. Az ekéket egy uradalmi tiszt és a tűzoltóság kísérte, s „roppant embertömeg nézte az új kor e nagy művét.”440 A gabona ára változatlanul alacsony volt, 1893-ban 6 frt 40 kr-ért adták el mázsáját.441 A kaposvári béruradalom ennek ellenére újabb és újabb beruházásokat eszközölt. 1895-ben a rácegresi gazdaságban ipari vasútat építettek, ezzel kötötték azt össze Répás-pusztával. A vasút 5 km hosszú volt és 15 000 frt-ba került. Erre a répaszállítás miatt volt szükség, hiszen a kaposvár-mocsoládi vasútvonal egyik állomását Répás-pusztára tervezték.442 Ezen a bérleten a sok beruházás hamarosan a gazdálkodás óriási deficitjéhez vezetett és a bérlet igazgatója kénytelen volt lemondani.443 A MIR bérlet vezetését Márffyra bízták, aki neves gazda volt Somogybán. Ennek a változásnak is a cselédség itta meg a levét, mert már 1896 márciusában, tehát az igazgató változást követő felmondási időszakban, a kaposvári uradalom tömegesen bocsátotta el a gazdasági cselédeket. A helyi lap szerint az elbocsátottak száma elérte a 200-at,444 ami újabb, jelentős gyúanyagot halmozott fel a vidék társadalmában és további lökést adott annak a káros folyamatnak, amelyet minden gazdasági szakíró megemlít a századfordulón: a gazdasági cselédség tömeges kivándorlásának Szlavóniába. Az új gépekkel történő kísérletezések és azok tömeges beszerzése azonban nem minden alkalommal vezetett ilyen kétes eredményhez. A Somogy című lap 1902- ben hírt ad arról, hogy egy egymozdonyú gőzszántó (Darby Diggel) végzett szántási kísérleteket gróf Széchenyi Bertalan segesdi uradalmában a Nicholson gyár rt. propagandájaként,44“ és más uradalmakban is egyre többször hallunk arról, hogy kiépítik a keskenyvágányú vasútat, amely megkönnyíti az áruk elszállítását a vasútállomáshoz.446 A technikai újítástól azonban nem mentes a falusi gazdaság sem. És éppen ennek a nagyobb beruházásnak következménye az a gomba módra szaporodó hitelszövetkezeti hálózat, amely a századfordulón Somogy megye falvaiban létesült. 1903- ban a megyében 113 pénzintézet volt, részint takarékpénztárak, részint segélyegyletek és hitelszövetkezetek, amelyek alaptőkéjüket nagy részt a betétekből gyűjtögették és alacsonyabb kamattal adtak kölcsönt (kb. 5%), mint a takarék- pénztárak. A hivatalos irányzat e hitelszövetkezetekben látta a parasztság eladósodástól való menekülésének egyetlen útját.447 82
