A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

A hitelszövetkezet eszméje azonban eleinte nem hódított. Az országos mozgalom, amely Pest megyéből indult ki, ennek élén földbirtokosokat, bérlőket, vagyis az uralkodó osztály tagjait akarta látni. Az ezeket tömörítő Somogy megyei gazdasági egyesület azonban nem volt'hajlandó e célra bármit is áldozni és így a megyei hitelszövetkezet gondolata megbukott.

Végül is a vidék szükséglete, a hitelszövetkezet igénye alulról hozott létre újabb kezdeményezést, amelynek során elsőként 1894-ben Gigén alakult meg az első hitelszövetkezet, főként a falusi értelmiség munkája nyomán. Ezt követte azután 1895-96-ban a tömeges hitelszövetkezetek alakulása, amelyek már beléptek a Hazai Központ kötelékébe. 1897-ben pedig megalakult a Somogy megyei Hitelszövetkezetek Szövetsége.448

1903-ban a megyében 72 hitelszövetkezet működött a falvakban. A sajtó több ízben hírt adott arról, hogy a kisgazda adósságtól való menekülésére egyetlen út van csak, há szövetkezetbe lép be és az itt felvett kölcsönből törleszti régi adósságát.449

A földek eladósodása azonban ijesztő méreteket öltött Somogy megyében. Milhoffer Sándor hosszabb tanulmányt közöl a helyi lapban, amelyben részletesen kielemzi a földhitel mértékét a megyében. Megállapítja, hogy a hitelintézetek száma 1908-ban már 119 és ezek ellenére az eladósodás oly nagy mértékű a takarékpénztárakban, hogy a váltó adósság 1881-től 1909-ig már több, mint öt és félszeresére nőtt.4o° A pénzintézetek jelzálog követelésének 3/4 része pedig a földbirtokot terheli. Nyilvánvaló, hogy a súlyos terheket a vidéki kisebb tőkével rendelkező takarékpénztárak sem bírhatták sokáig. 1908-ban már felvetődött a bankkartell elgondolás, amely azonban ekkor még a közvélemény meglehetős ellenszenvével találkozott. A magas kamat ellen Somogy és Baranya törvényhatósága hivatalos formában is tiltakozott. 4o1 Végül a vidék bojkottja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bankkertell megbukjék.402 A pénzintézetek bizonyos fokú egyesülését, a tőke egyesítését azonban a kapitalizmus továbbfejlődése is törvényszerűen követelte meg. Helyi figyelmeztetésnek számíthatjuk a Lengyeltóti Takarékpénztár bukását, amelyet - a kortársak szerint - a nem átgondolt vezetés és a viszonylag alacsony alaptőke okozott.453 1913-ban a kaposvári kereskedelmi és iparbank beleolvadt a kaposvári gazdasági és ipari takarékpénztárba.454

Úgy tűnik, hogy a falusi hitelszövetkezeteknek kialakult rendszere nem minden alkalommal tudja kielégítően megoldani a parasztság problémáit. A falusi „szegénység” pedig próbál valamiféle kiútat találni helyzetéből és ennek érdekében mindent elkövet, hogy ne csak a haza határain túl találjon boldogulást. Az az út, amelyet az 1870-es évektől követni kezdett: a szőlőgazdálkodás útja tragikusan lezárult a filoxérával. A gyümölcstermelés, amely Somogybán mindig jelentős volt, éveken át hibás, férges gyümölcsöket adott, úgyannyira, hogy 1891- ben a megye almát volt kénytelen behozatni Stájerországból és aszalt szilvát Szlavóniából. 1901-ben pedig a Bácskából hozatták pl. a dinnyét.455 A Somogy megyei Gazdasági Egyesület 1864-ben már díjazta a gyümölcsfa csemetéket, s 1870-től a faiskola kezelőket. 1890-ben pedig megyei szabályrendelet született arra, hogy a községek tartoznak faiskolát fenntartani.456 A gazdasági felügyelő jelentéseiből azonban kiderült, hogy ezekben a községi faiskolákban nagyrészt akác és nyírfák és egyéb csekély értékű fák voltak találhatók. Gaál szerint a gyümölcstermelés a megyében nem tud számbavehető közgazdasági tényezővé emelkedni, noha a megye éghajlati és talajadottságai erre alkalmasak.437

8}