A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
metek alapítottak 1902-ben és még 1920-ban is ezek tulajdonában volt. Jelentős* gyár volt ez, amely az osztrák-magyar monarchiában egyetlen volt a maga nemében.340 A Kaposvári Cukorgyár, amely változatlanul Somogy megye legjelentősebb üzeme volt, ugyancsak hajtott végre ez időben jelentős változtatásokat, üzemfejlesztést. Az 1901. évi rekonstrukció után 1908-ban szeletpréseket, 1910-ben répagyökér értékesítő berendezést és akkumulátor telepet állítottak be. 1911-ben pedig a modern Weston-rendszerre tértek át a nyerscukor előállításával kapcsolatban és új, 45 lóerős Diesel-motort szereztek be.341 A húsipar változatlanul fontos problémája a megyének, hiszen a birtokosok legfontosabb áruja a hús volt. A megye egyik legrégibb részvénytársasága éppen ebben az iparágban működött: a Barcsi Sertéshizlaló Rt. E szükségletek ellenére feldolgozó telep csupán egy volt a megyében és ennek oka nagyrészt a modern vágóhíd hiánya mellett a ki nem elégítő jéggyártás volt. Nagy befektetés és modern épületek kellettek tehát Gruber József szalámi és hentesáru gyárának megalakulásához, amelyet 1912-ben jegyeztek be Kaposváron a céglajstromkönyvekbe. A gyárban alkalmazott munkások száma 12 körül váltakozott.342 Ehhez az iparághoz tartozik a jéggyártás is, amely rendszerint egy másik energiatermelő üzemmel, általában malommal volt kapcsolatos. A jég állandó problémát jelentett és amikor 1914-ben a kaposvári műmalom leégett, a kaposvári vendéglősöket pánik fogta el, hogy miként szerzik be jégszükségletüket. Az állandó nehézségekkel küzdő Erzsébet gőzmalom és műjéggyár nem kielégítő jégellátása helyett azt sürgetik, hogy a város állítson fel jéggyárat.343 A megye gyári malmainak száma 1900 után nem nőtt meg különösebben, illetve ez statisztikailag nem volt megállapítható. Megyénk területén is a nagyobb malmok alakulása, illetve fejlődése figyelhető meg. A már említett kaposvári gőzmalom 1914. évi leégése az ezzel kapcsolatos gőzmalom rt. feloszlását vonta maga után, melynek élén a megye egyik legnagyobb birtokosa, gróf Hoyos Miksa állott.344 De láng martaléka lett 1913-ban a Vétek István tulajdonát képező Anna gőzmalom is.340 Itt kell megemlékeznünk a megye egyik fontos malomlétesítményéről, a Bat csőn megalakult Union gőzmalomról. Ez az eszéki hasonló nevű gőzmalom fióküzeme volt, amely napi 20 vagon őrlési forgalomra lett berendezve. A megalakuló részvénytársaság alelnöke, az előbb már felépült barcsi gőzmalom létesítésének, lelkes harcosa, gróf Széchenyi Géza lett. A malom az 1912. évi őszi kampányban napi 8-10 kocsirakomány őrlésével kezdte meg üzemét, de modern berendezése ennek további fejlesztését is lehetővé tette. Jelentősége megnőtt, amikor 1911-ben egy eszéki malom is leégett.346 1912-ben keskeny nyomtávú iparvágánnyal tervezik összekötni a vasúttal a malmot, amelynek műszaki bejárása még ez év májusában megtörtént.34' Ehhez az iparághoz tartoznak a vízműtelepek, Somogy megyében elsőként Kaposváron alakult meg a városi vízműtelep. 1893-ban határozták el az artézi kút fúrását, amelyet 1898-ban létesítettek. A szivattyútelepen 20 lóerejű motort és 2 szivattyút terveztek felállítani, amelyet 1906-ban adtak át a városnak.348 1908-ban már bővíteni kívánták a vízműtelepet és egy 14 forrásból álló új kútsorozat létesítését vették tervbe.340 Az élelmiszeripar terén voltak olyan kezdeményezések is, amelyek a mező- gazdaság más nyersterményét kívánták értékesíteni. Nem emlékezünk meg most. 66
