A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
a szeszgyárakról, de ugyancsak a burgonya értékesítését szerette volna előmozdítani az 1900-ban bejegyzett Königes János szabadalmazott burgonya étliszt gyára, amely Kaposváron állt, de úgy látszik, nem volt sikere, mert 1904-ben már megszűnt.300 A szőlő értékesítését szerette volna előmozdítani az ugyancsak Kaposvárra tervezett konyakgyár, amelynek felállítását azért vették tervbe, mert a statisztikák tanúsága szerint a konyak behozatal 1882 és 1902 között egyre nőtt. Érdemesnek látszott tehát a megyében lévő — az újság szerint — 135 000 hold szőlőterületen termő bor ily módon történő hasznosítása, mivel e boroknak nem lévén piaca, főként házi és helyi fogyasztásra használták.351 A papirosiparnak nem volt Somogy megyében ekkor üzeme, bár érdemes megjegyezni, hogy létesítésére ekkor tettek kísérletet. A csurgói járásban volt szó arról, hogy egy osztrák társaság a Dráva mellett papirosgyárat állít fel Gyékényesnél, vagy Légrádnál. A szükséges vizet a folyó biztosította volna. Ez a terv azonban nem vált valósággá, Somogy megyében a papíriparnak nem volt üzeme.352 A vegyészeti ipar egyik legjelentősebb üzeme megyénkben a lábodi keményítőgyár volt. Ennek működéséről, fejlődéséről sajnos hallgatnak forrásaink ebből az időszakból. Annál többet propagálják újságcikkekkel és ismertetésekkel Kaposvár egyik fontos üzemét, a Haidekker-féle szappangyárat. A gyáralapító fia 1908-ban modern villamos- és gőzgépekkel szerelte fel üzemét és annak gyártmányait nemcsak Dunántúlon, hanem Horvátországban és Szlavóniában is keresték. Ez a kis gyár nagy küzdelmet folyatott a cseh ipar Szarvas nevű szap- panával, de e versenyből ő került ki győztesen.353 1914-ben halt meg a gyár tulajdonosa, Haidekker Pál, aki a szappanfőző műhelyt gyárrá fejlesztette. Nekrológja felsorolja viselt tisztségeit. Eszerint alelnöke volt a kaposvári kereskedők egyesületének, igazgatósági tagja a gazdasági és ipari takarék- pénztárnak, a kaposvári vasöntöde és gépgyár rt.-nak, a barcsi kereskedelmi rt-nak, a kaposvári kerületi munkásbiztosító pénztárnak, váltóbírálója az osztrákmagyar bank kaposvári fiókintézetének, stb.354 Így fonódtak össze egy kisvároson belül is az ipari és a banktőke közös érdekei a finánctőke együttes érdekeivé. A kikészítő iparágak közül legjelentősebb Rózsa János műfestő és vegytisztító gyára volt Kaposváron, amelyet 1902-ben alapított tulajdonosa. Rózsa 12 éven át Svájcban, Németországban és Franciaországban tanult és üzemében selyemfestést, gőzműfestét, fonálfestést, tolltisztítást és vegyészeti ruhatisztítást végzett. Üzeme hamarosan jó hírnévre tett szert, úgy hogy 1908-ban kibővítette 2 nagy gőzkazánnal, gőz és villany generátorokkal.355 1909-ben 40 munkása volt és ekkor újabb építkezést kezdett, hogy az üzemet tovább bővítve, a munkás létszámot megkétszerezze.356 A város kiadta az építési engedélyt, melyet a szomszédok megfellebbeztek. Az alispán azzal az indoklással utasította el fellebbezésüket, hogy a gyárban csupán automatikusan működő, robbanómentes benzintartályokat fognak alkalmazni, ami a szomszédok számára nem jelent veszélyt. A gyár tulajdonosa 1909-ben Magyarországon elsőként szerzett be ágytoll tisztító gépet - a helyi lap tudósítása szerint - és ugyancsak ebben az évben szőnyeg portalanító géppel gazdagította üzemét.357 A Tanácsköztársaság idején ez az üzem a város egyik legjelentősebb gyárának számított. A nyomdaipari üzemekről már tettünk említést. 1905-ben megalakult a Somógyvármegye Nyomda és Lapkiadó Rt. 20000 korona alaptőkével, amelyet 19x1-ben 100 000 koronára emeltek. Ügyvezető igazgatója az a Sebők Jenő volt, 67
