A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
Ipar fejlődésére alkalmas területnek. Ebben az esztendőben „szakközeget” is küldött le Kaposvár helyi és ipari viszonyainak tanulmányozására.246 1891-ben már híre járt annak, hogy a Magyar Általános Hitelbank, mint a kaposvári uradalom bérlője, cukorgyárat szándékozik építtetni Kaposváron, amely a város iparának és kereskedelmének is nagy hasznára válik majd és ■olyan „kolosszális” lesz, mint a hitelbank minden más vállalkozása.247 1894-ben létre is jött Somogybán Dunántúl legnagyobb cukorgyára, amivel nemcsak Kaposvár városa nyert sokat, de pontos és megbízható piacot kapott több kis- és nagygazdaság cukorrépa termése is. A cukorgyár felépülése egy hosszú folyamat utolsó lépcsője volt. 1890-ben jött létre a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság, amely kibérelte a kaposvári Esterházy hercegi uradalmat, illetve átvette annak bérletét Freystádtlertől. Ez volt az a társaság, amely Somogy megye közgazdasági előadója, Gaál Gyula büs- süi birtokos miniszterhez küldött jelentése szerint „a mezőgazdasággal kapcsolatos iparvállalatoknak létesítését” tűzte ki célul. Gaál már 1891-ben jelzi e jelentésében, hogy e társaságtól - többek között - egy cukorgyár felállítását is várják.248 A MIR 1893-ban megvette a mezőhegyesi cukorgyárat, majd ez év őszén megkezdte a kaposvári cukorgyár építését. Ezt a munkát azonban még egy fontos döntésnek kellett megelőznie. A gyár felépítéséhez szükség volt a vasútvonalak megfelelő kiépítésére. A Somogy című lap 1892-ben tudni vélte, hogy „amint a kaposvári-mocsoládi vasút sorsa eldől . . . azonnal hozzáfognak a cukorgyár építéséhez”.249 S úgy látszik, mintha valóban erre vártak volna, mert amikor 1893 májusában a törvényhatóság megszavazta e vasút céljaira a kilométerenként 3000 forintos segélyt, hamarosan elkezdték a cukorgyár föld- és alapmunkáit is. A gyár 90 kát. hold területen épült, a város Pécs felé vezető országútjának mentében, elég távol a város központjától, de közel a vasúthoz. Az országút és a vasút határolta két oldalát.250 1894-ben, megindulásának első évében szeptember 17-től december 2-ig tartott a kampány és e 77 nap alatt 350080 q répát dolgoztak fel, amelynek fehércukor hozama 11,20 q volt. Ebben az esztendőben a cukorrépával bevetett terület 3882 kát. hold volt. 1898-ban a kampány már 128 napon át tartott, 750258 q répát dolgoztak fel 5279 kát. hold bevetett területről és a fehércukor hozam 11,93 Q volt. A termelés üteme nem egyenletes. A bevetett terület azonban általában nő, s 1911-ben érte el legnagyobb kiterjedését: 11 211 kát. hold bevetett területről dolgoztak fel 99 nap alatt 1153 092 q répát. A fehércukor-hozam ekkor 12,39 q volt.251 Az első évben csak nyers cukrot gyártott a gyár, de már 1895-ben kristály- cukorrá dolgozták azt át és így - a gyár 50 éves jubileumára készített ismertetés szerzői - joggal és büszkén állították, hogy hazánkban a kaposvári cukorgyár volt a kristálycukor gyártás úttörője.252 A helyi sajtó már 1893-ban, majd 1894-ben is nagy propagandát fejtett ki a cukorrépa termesztése érdekében, noha a MIR bérgazdasága nagyrészt fedezte a gyár szükségleteit. 1894-ben a cukorrépa még mennyiségre nem volt elég, de igen jóminőségű volt. Mázsánként 90 krajcárt fizettek a gazdáknak, s ha magasabb volt a cukortartalom, akkor 1 forintot is kaphattak érte. Ezenkívül a termelő visszakapta a cukorrépa hulladékát, ami kb. annak 30%-a volt, s kitűnő takarmány.253 54
