A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

tek igazgatásában is. A Festetich-család, Somssich Pál és Széchenyi Béla gróf a hitelbanknál ill. az angol-magyar banknál exponálták magukat ebben az időszakban. A már vázolt hitelrendszer arra is rámutatott, hogy ez a pénzügyi hálózat elsősorban a tőkeerős nagybirtokos, vagy kapitalista osztályokat szolgálta kr és a valóban hitelre szoruló kisegzisztenciák nem, vagy nagyon ritkán és igen kedvezőtlen feltételek mellett juthattak kölcsönhöz.

A kapitalista állam túl magas adóztatása - amely az államadósság fedezését szolgálta nagyrészt - egy olyan túladóztatási rendszert hozott létre, amely területünkön legérzékenyebben a parasztbirtokot sújtotta. Somogy megyében egy kát. holdra átlag 91 kr. adóteher nehezedett, de bőségesen látunk példát arra, hogy a parasztbirtok adózása még ennél is súlyosabb. Somogy megyében már a 80-as. évek végére aggasztóvá vált a parasztbirtokok egy részének a helyzete. A parcellázás csekély volt, s ugyanakkor a parasztbirtokok nagyobb része elaprózódott. Az OMGE jelentése szerint gazdatisztek, cselédek (!) és spekulánsok vásárolták össze a csekély eladó földeket. Az OMGE részletes kimutatása szerint a, megye területén a magyar katolikusok és a szláv (szerb, tót, horvát) parasztság; kezén aprózódott fel legjobban a birtok, mégpedig mindkét kategóriában az egész telkesek száma több mint 25%-kal csökkent és a negyed telkesek ill. az azon aluli parasztgazdaságok száma közel 50%-kal megnőtt. Ez az utóbbi az a kategória, amely birtokából már megélni nem volt képes, tehát bérmunkára szorult.. A magyar protestánsok (ahol „egyke” volt) továbbá a német és zsidó kisbirtokosok esetében a birtok szétforgácsolódása már nem ilyen nagymértékű, sőt az egész telkesek számának növekedése figyelhető meg. Ez az utóbbi azonban már a jelentés keltekor megszűnt, mivel a trágya magasra szökött ára és a dohánybeváltási árak leszállítása érezhetően befolyásolta - elsősorban a német parasztság - gyarapodását. Egészében véve a negyed telkes és az azon aluli szegényparasztok száma Somogy megyében i860 és 1883 között 15 921-ről 23 663-ra nőtt.240, A kapitalizmus behatolása a mezőgazdaságba a paraszti birtok differenciálódását és igen sok paraszti egzisztencia tönkremenetelét jelentette, s úgy tűnik, hogy ez a folyamat Somogy megyében még gyorsabb, mint az ország más területein.

A fent vázolt jelenséget előmozdította és más oldalról a mezőgazdaság fejlődésének kapitalizálódását lökésszerűen meggyorsította az a csapás-sorozat, amelyet a különböző állatvészek, majd a filoxéra pusztítása végzett. Űj állatfajtákra, új művelési módokra volt szükség, hogy a mezőgazdaság a bajokból kilábalhasson. De e súlyos csapásoknak legjobban szenvedő áldozatai a kisemberek, az elnyomottak osztálya volt, s a szakadék, a két üzemtípus: a nagyüzem és. kisüzem között éppenolyan sebesen mélyült, mint ahogyan a „polgár” és az „úr”,, a „szűr” és a „kaput” közti távolság növekedett.

De nemcsak a mezőgazdaságban figyelhető meg ez a kettős, tendencia. A szabadversenyen alapuló kapitalizmus az iparfejlődésre is rányomta jellemző- bélyegeit. Az „iparosok állománya” - a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint - 1880-ban Somogy megyében 4261 volt, 1891-ben pedig 4914. A kamara első gyáripari felmérése is ekkor történt meg és a megye területéit 25 gyáripari üzemet jegyeztek fel, amelyben gépi erővel dolgoznak. Ezek munkásállományát a kamarai jelentés nem közli. Az 1891. évi népszámlálási kötet viszont 4 építészeti vállalatot, 2 gőzfűrész és fűrészmalmot, 1 (!) malomüzemet,, i férfiszabó vállalatot, 2 téglagyárat és vasúti javítóműhelyt említett meg nagyipari vállalatként Somogy megyében, amelyekben összesen 453 munkás dolgozott ekkor.241