A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

Gyenge volt tehát a gyáripar Somogy megyében, de már volt! Az ipar helyzetét megyénkben egészében nézve a lassan kibontakozni kezdő gyáripar, az egyre satnyuló kézműipar és több füstbe ment gyáralapítási terv jellemzi ebben az időszakban. A Dráva vidékén termelt kender feldolgozására fonógépeket küldetett gróf Széchenyi Pál földművelésügyi miniszter Csökölybe, de már az 1889 folyamán tervbe vett cognac-gyár megbukott a filoxéra pusztítása miatt2"42 és ugyanez a sors érte a Nagyatádra tervezett cukorgyárat is. Pedig itt 1888-ban már 1800 hold répa termelésre kötöttek szerződést a nagyobb földbirtokosokkal és a vállalati érdekeltség a cukorrépa métermázsát vasúthoz szállítva 80 krajcárral ígérte megfizetni.243

E hátráltató tényezők ellenére az 1890-től egyre viharosabb ütemben kibontakozó kapitalizmus elsődleges vonása megyénk területén már az azt megelőző években is az ipar kiemelkedése volt az addigi hamupipőke-sorsból. Lassan vívta ki magának azt a helyet és megbecsülést a gazdasági és társadalmi életben egyaránt, amit akkor az osztrák-magyar monarchia politikai keretei között Magyar- ország egyik mezőgazdasági jellegű megyéjében el lehetett érnie. S ugyanekkor, ehhez kötődötten kialakult és hallatta hangját az országos sajtóorgánumon keresztül Szigetvár öntudatos munkássága is,2'*'5 amely kisebb műhelyekben, vagy a gyáripar kereteiben dolgozva, vezérein keresztül már belekapcsolódott az országos munkáshálózatba és ezen keresztül a nemzetközi munkásmozgalom érrendszerébe.

5*