A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
A másik, sokkal népesebb tábor a súlyos problémák fő okát az adóterhek aránytalanságában látta, szerintük ez okozta a gazdatársadalom kilátástalan helyzetét. Egy Zala megyei jegyző arról írt, hogy jegyzőségében 1000-1200 forintért vásárolnak egy volt jobbágytelket, amelynek évi bére 45 forint, tehát máris 55 forint a veszteség, hiszen legalább évi 10% hasznot kellene hoznia a földnek, hogy a tőke értéke megtérüljön. Pontosan kiszámítja egy negyed telek évi jövedelmét és kiadásait, kimutatva, hogy a veszteség évente 36 forint. A nagybirtokosok járnak jól, akik aránylag kevesebb jövedelemadót fizetnek, mint a kisebb birtokosok.172 Egy somogyi gazda „A számtanból” címmel sorolja fel gazdasága terheit. Számításának eredménye szerint 1 hold föld után 2 forint 5 krajcár a tiszta jövedelme, amiből nyilvánvalóan nem lehet megélni, családot eltartani és múltból áthozott terheket törleszteni.173 A bajok okainak elemzésénél gyakran felmerült a népműveltség hiánya, az iskolai és a tanítási rendszer elmaradottsága. Ehhez járult még az országgyűlési választásokkal kapcsolatosan kiéleződő „párttusa” és az ezekben felébresztett gyűlölködés.1'4 Vissza-visszatér a sajtóban az 1869. évi földosztó mozgalom keserves emléke, amikor „elvek tusája helyett valóságos szociális harcot vívtunk”, - „amely a megyére kinevezett királyi biztos hatalmában sem veszté élét.”175 A gazdasági munkások helyzetét vizsgálva azonban a közvélemény egy része is kénytelen volt elismerni azt, hogy az aránytalan birtokmegosztás gátolja a parasztság felemelkedését. Nem éppen szerencsések azok a társulások, amelyek már ekkor keletkezőben voltak és a házilag kezelt és csekély hasznot hajtó birtokokat bérbe véve kisebb parcellákban adták azt ki albérletbe a vagyontalan munkásoknak. Már ekkor kénytelenek elismerni azt is, hogy a munkás és munkaadó közötti viszony igen rossz, mert az előbbiek díjazása nagyon nyomorult. Egy munkás egész évi keresménye 210-280 forint volt, amiből nem tudott egy család megélni. „Ha állandó munkásokat akarunk magunknak, nem alacsonyíthatjuk őket barmokká” - írja a cikkíró.176 Távolabbi perspektívában azonban mégis úgy tűnik, ez volt a cél: az önálló gondolkodás és állásfoglalás megakadályozása. 1877-ben már a szocializmus elleni védekezés gondolata is felmerült e lap hasábjain. Frankel működése az országban és az ipari munkásság országos és megyei szervezkedése már érezteti hatását. Tobak Benő felszólítja a helyi lap olvasóit „eszélyesebb dolog lesz csírájában fojtani el a bajt, mint a föl sem vevés által a társadalmat végzetes rázkódásoknak tenni ki.”177 Az idő kerekét azonban nem lehetett visszaforgatni. Sürgetően léptek előtérbe az emberi haladás, a civilizáció okozta problémák. A súlyosbodó közterhek, a sok új követelmény egyre fontosabbá tette a társadalmi munkamegosztás kapitalista arányainak létrehozását: az ipar és a közlekedés előremozdítását, amihez azonban elengedhetetlenül szükséges volt a hitel élet mielőbbi modern kibontakozása. A hitel Az 1870. évi népszámlálás alkalmával Somogy megyében a pénz és hitel- intézeteknél alkalmazott munkások, szolgák és tisztviselők összes száma 15 volt.178 1891-ben a hitel életben konkrét szerepet játszó tisztviselők és vezető emberek 4i
