A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
száma összesen 75 fő, még pedig a takarékpénztárakban 41 férfi, szövetkezetekben 8 férfi, a biztosító intézeteknél 25 és zálogházban 1 férfi dolgozott.1'9 Ez a szám nyilván nem teljes, mert Somogy megyében 1890-ben 11 takarékpénztár működött és több, főként a 70-es években alakult segélyszövetkezet.180 Ezeknek vezetői azonban nagyrészt ingyen látták el tisztségüket. - A hivatalos létszám tehát 20 esztendő alatt megötszöröződött. 1864-ben alakult meg a megye első pénzintézete: a Somogy megyei Takarék- pénztár Kaposvárott. Ugyanebben az esztendőben jött létre az első segélyszövetkezet is ugyancsak Kaposvárott. A pénzintézetek közül 1868-ban Szigetváron létesült az első takarékpénztár vidéken, amely részvénytársasági alapon állt. Ugyancsak részvénytársaság volt az 1870-es években Marcaliban, Csurgón és Nagyatádon, majd 1881-ben Bogláron és Barcson megalakult takarékpénztár. Az utóbbi, a Barcs-Drávavidéki Takarék- pénztár segélyszövetkezettei is kapcsolatos volt. Független volt viszont a pénzintézetektől a nagybajomi, a szigetvári, a nagyatádi, a szili és a marcali segélyegylet, továbbá a kadarkúti önsegélyző egyesület, melyek mindegyike 1876-ban alakult. Önsegélyző egylet alakult még Katádon, Balatonbogláron, Ádándon és Nemesviden az 1880-as években.181 Ezek a pénzintézetek és szövetkezetek aránylag kis tőkével dolgoztak és általában csak községüket, illetve környéküket látták el hitellel. Így eleinte nem is érintette őket az 1873. évi nagy bécsi tőzsde krach, amely pedig Nyugat-Magyar- országon több bank bukását okozta, így a soproni hitelbankét, és ugyanott a kereskedelmi és iparbankét és ezenkívül Dunántúlon még 48 nagyobb bukást idézett elő.182 Ezek között azonban somogyi pénzintézet nem szerepelt. Ebben az esztendőben mégis megromlott a pénzügyi helyzet, amit a takarékpénztár szakemberei az adók váratlan felemelésének, s a tartós „pénzcalamitás” mellett a marhavész folytán beköszöntött betét-kivételi ostromnak tulajdonítottak.183 Kérdés azonban, hogy a betétek tömeges kivétele nem éppen a tőzsde krach következményeként beállott bizalomhiány következménye volt-e. A rossz termés és a marhavész által beköszöntött kedvezőtlen gazdasági helyzeten csakis hitellel lehetett volna segíteni. De a pénz olyan drága volt, hogy nem lehetett hozzányúlni, mert az egyenlő volt a bukással. Amellett a tőzsde krach óta bizalmatlanság lépett fel a megyei pénzintézetek irányában és ismét virágozni kezdett az uzsora.184 A bizalmatlanságot fokozta a pénzkölcsönzés után számított magas kamat. 1875-ben a pénzintézetek nagy része 12—13%-ot kívánt a kikölcsönzött tőke után, ugyanakkor amikor a föld csak 5-6%-ot jövedelmezett.185 - 1880-ban a Somogy című lap már dicsekedve említi meg, hogy az osztrák-magyar bank Nagykanizsán működő fiókjának hatásaként Somogy pénzintézetei is olcsó pénzhez jutottak és az eddig napirenden volt 7-6% helyett 5-4% kamat mellett is elhelyezhetik tőkéjüket. Általában azonban a takarékpénztárak kölcsönt továbbra is 10- 15%-ra adtak ki, különösen kisebb összegű kölcsönöknél volt magas a kamat.188 A pénzügyi élet hullámzott. A nagyobb ipari vállalatoknak drága volt a takarékpénztárak 8-10%'Os kölcsöne úgyannyira, hogy 1881-ben a betétek annyira megnőttek, hogy a bankok nem tudták a pénzt gyümölcsözően elhelyezni. Felvetődött ekkor az az ötlet, hogy célszerű lenne a takarékpénztáraknak közvetlenül is belenyúlni az iparfejlesztésbe, hozzanak létre ipari üzemeket.18' Figyelemre42
