A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
Ennek elhárítására nem lehet elég erős az állam rendőri hatalma, azért a társadalom közfelfogásának kell óvintézkedéseket kitalálni és az új viszonyokhoz alkalmazkodnia. Tőlünk, kik azért, mert országszerte agrikulturát űzünk, s oly iparunk nincs, minő a nyugat népesebb, iparűzőbb államainak van, távol állanak a szocializmus által felvetett bajok; ámde a kultúra előrehaladásával importáltatnak nemcsak annak előnyei, hanem hátrányai is; mivel pedig a kultúra előhaladását megállapítani nem lehet, mert annak mozgató rugói a haladó kor haladottabb igényei, kétségtelen, hogy az ennek folytán előállható viszonyokkal is kell számolni. A mi mezei munkásaink - ezúttal csupán a mezei munkás cselédséget értjük - nagyon távol állanak ma még attól, hogy sorsuk változtatásának gondjait, miként azt az ipar munkásai teszik, maguk vegyék kezükbe. Más a mívelt- ségi állapotok, más a helyzetük, mások igényeik is. A humanista szempontjából azt kell mondanunk, hogy ezek sorsán is segíteni kellene, bár nem lehet tagadni, hogy a törvény és maguk a cselédtartó gazdák is nagy részben, főleg uradalmakban, hol rendezettebb gazdálkodás folyik, igényeiknek megfelelő helyzetet igyekeznek biztosítani a cselédnek. Az uradalmi cselédség nagy része elég jó helyzetben van, járandóságaik egy-egy vidékenként átlalánosan normatívum- ként elfogadott összegben vannak megállapítva, melyet a cseléd mindenhol megtalál, ha szerencséje van hozzá, hogy uradalomba szegődhetik el. És ez a fizetés nem nagy, de elég, melyet fokozhatnak, a cseléd családjának nem szegődött tagjai napszámra fizetett munkával. Nincs is panasz e részben, az uradalmi cselédség meg van elégedve járandóságaival, s nem ritka dolog, hogy az értelmesebb- je és takarékosabb ja néhány évi szolgálat után saját vagyont is szerez, s polgárrá küzdi fel magát. Mindemellett foglalkozása nem túlterhelő, s mivel dolgát a szabad levegőn végzi, egészséges is. Egyben lehetne kívánnivalókat felállítani: abban, hogy a szokásos lakások, melyszerint több család egy-egy szobában lakik, a morális életmódot majdnem lehetetlenné teszik egyfelől, másfelől egészségügyi szempontból alapos kifogás alá esnek. Uradalmakban erészben is van már törekvés a baj megszüntetésére, mert az új és folytonos építkezések, melyek a birtokok felszereléséhez tartoznak, már akként eszközöltetnek, hogy minden család külön lakhassák; van gond az alkalmazottak egészségi érdekeire, sőt iskolák állítása által gyermekeik oktatására is. Ha nincs is minden uradalomban így, a többségért általánosan mondhatjuk el mindezt. Egészen más azonban, sokkal rosszabb a cselédek sorsa a kisbirtokosok nagyobb részénél, mégpedig nemcsak azért, mert járandóságaik minimumra vannak szorítva s a terményekben járó fizetésben selejteset kapnak legtöbb helyütt a gazda kapzsisága miatt, hanem azért is, mert a rossz fizetés mellett a munkával is zsarolva vannak, amellett nincs a legkisebb gond sem morális és mívelődési érdekeikre. Gyakran találkozunk elnyomorodott, rosszul táplált cselédemberekkel, kikről lerí a szegénység: biztosak lehetünk benne, hogy ezek valamely kisebb birtokon húzzák a gazda önzése által rájuk rakott igát. 320
