A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
Index 1913—1914 napszámos, segédmunkás gyári szakmunkás 1917. december: 50,5% 57,7% 1918. december: 46,2% 53,4% A falvak proletáriátusának a legöntudatosabb, legharcosabb tagjait 1914 nyarán azonnal bevonultatták. Most, a háború második évében próbált megbirkózni a gazdaságilag megerősödött osztályellenféllel. Az idősebb férfiak, főleg a nők és a gyermekek, könnyebb ellenfélnek bizonyultak. Szinte valamennyi gazdasági bér- követelést az első nap leszerelték, illetve felszámolták az uradalmakban. 1915. június 25-én a MIR rácegresi gazdaságában a szegődött béresek beszüntették a munkát. A megjelent csendőrök azonnal munkába állították őket, és a két szervezőt „példásan megbüntették.” Július 9-én Batéban, özv. Gaál Dénesné gazdaságában a helyi aratók sztrájkoltak az alacsony bérek miatt. Itt, a szolgabíró négy óra múlva felvetette a munkát és a szervezőket letartóztatta. Az aratók Toponáron júliusban szintén megtagadták a munkát, de a csendőrök gyors közbelépése folytán két fő kivételével dolgozni kezdtek. A két munkást letartóztatták. A negyedik aratósztrájk Somogyszilben, gr. Hunyadi Károly uradalmában zajlott le, ahol az aratógép mellett dolgozó proletárasszonyok magasabb bért követeltek. „A sztrájkoló asszonyok azonban célt nem értek s a hatóság által történt megintés után a munkát ismét folytatták,” - írja az alispán 191s. augusztusi évnegyedes jelentésében.1Gi A következő évekből a levéltári források között nem található a mező- gazdasági sztrájkra utalás. A háborús évek munkaerőhiányát hamarosan a jelentős számú hadifogoly létszámból elégítették ki a megye földbirtokosai. Bár ez a mezőgazdaságban, a végzett munka minőségi csökkenésére billentette a mérleget. Ennek ellenére a hadifogoly munkás olcsósága miatt a nagy és kisgazdaságnak egyaránt kifizetődött. A hadifoglyok dolgoztatását a somogyi földbirtokosok már 1914. szeptemberében felvetették, és kérték a kormánytól. „A gazdák, munkájuk fejében nemcsak gondoskodnának a foglyokról, hanem szívesen fizetnének is nekik.”168 A megyében Boldogasszonyfán felállított hadifogolytáborban már 1914. december első napjaiban mintegy 2700 szerb hadifoglyot őriztek.168 Ugyanitt 1917. január i-én 3606 katonai hadifoglyot és 2343 fő polgári személyt tartottak nyilván.170 Innen tavasztól őszig többségüket mezőgazdasági munkára kiadták 2 környékbeli föld- birtokosoknak. 1915. tavaszán a MIR Nyírespusztai bérletén 35 internált dolgozott, akiket az aratás idején nagyobb számú hadifogoly csoporttal kiegészítettek.171 Az aratásra ekkor 2283 mezőgazdasági munkást kért az alispán a katonaságtól hazabocsáj- tani.1'- Az aratási hadifogoly-csoport, főleg orosz és szerb nemzetiségűek az alispán szerint „ . . . kevés kivétellel szorgalmas és eléggé hasznavehető munkásoknak bizonyultak,” és számuk meghaladta a 8400 főt.173 Ezenkívül orosz hadifoglyok dolgoztak még a Balatonkiliti halásztelepen, ahol szeptember 9-én fellázadtak a katonai őrség ellen.174 A Kaposvári Cukorgyárban 1915-ben az őszi kampány idején 130 orosz hadifogoly munkást dolgoztattak.1''' A következő háborús évben 1916-ban Somogybán egy hónap alatt befejezték az aratást. Ekkor 8700 hadifogolyt először, majd újabb 922 főt, valamint 816 orosz-lengyel polgári személyt utalt ki a honvédelmi, illetve a belügyi tárca.176 Segítette az aratást még az 5080 kivezényelt, és 4000 szabadságolt katona.177 1917-ben már kevesebb katonai olcsó munkaerő dolgozott a nagybirtokokon. Május elején az igényeiteknek csak 269
