A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
40%-át adták a megyei birtokosoknak. Az aratáskor 2587 hadifogoly és 2702 katonai munkás, valamint 288 szabadságolt katona dolgozott.178 Az utolsó háborúi évben a kormányzat 1587 hadifoglyot és 5580 katonai munkást biztosított az aratás idejére.179 1918-ban a hadifogoly-létszám alacsony voltát a szökésektől való félelem, valamint a hadifogolycserékkel magyarázhatjuk.180 A MIR részvénytársaság például a szökött hadifoglyok nyomravezetőit fej pénzzel, azaz hadifoglyonként 20-20 koronával jutalmazta.181 A földbirtokosok, élén az alispánnal, az 1918. februári megyei közgyűlésen javasolják, hogyha az orosz foglyokat kicserélik, helyettük olasz foglyokat küldjön a minisztérium.182 A következő májusi közgyűlésen pedig azt javasolják, hogy a mezőgazdasághoz értő „ . . . orosz hadifoglyok ne most a nagy munkaidőben, hanem az aratási és cséplési munkálatok befejezése után cseréltessenek ki.”183 Az évi megtermelt gabona féltése mellett, az olcsó kizsákmányolási lehetőség elvesztése is sugallta a fenti nagybirtokos javaslatot. A hadifogoly munka ha termelékenységében nem is volt egyenrangú a hazai munkavállalóval, a néhány fillérnyi bér mellett viszont óriási hasznot jelentett. A hadifoglyok a mezőgazdaságban átlagban 15-16 órát dolgoztak vasárnapi munkaszünet nélkül. 1917. november i-én a napi kifizetett bérük a 30 fillérnyi munkabérpótlékkal együtt nem haladta meg a 2,50 koronát. Ha a megyei átlagot nézzük, akkor 2-2,20 korona körül fizettek a hadifogolyt foglalkoztató mezőgazda- sági munkaadók.184 Az államtól kezdetben fejenként a hadifoglyokért a munkaadó i korona 20 fillér étkeztetési pénzt kapott, amit később felemeltek. Csak az 1915-ös aratási és betakarítási munkálatoknál, amit a somogyi földbirtokosok étkezési pénz fejében a hadifoglyokért kaptak, meghaladta a másfélmillió koronát.185 A háborús mezőgazdasági termelés számtalan nehézsége ellenére a gazdagparasztok és a földbirtokosok többsége legalább megkétszerezte jövedelmét, és pénzét különféle ingó és ingatlanokba fektette. Több somogyi földbirtokos a há ború alatt az olcsó hadifogolymunkásokkal modernizáltatta üzemét. Zichy Béla lengyeltóti földbirtokos például gazdasági vasutat épített pusztáin. A MIR 40 000 holdas bérgazdasága 100 kilométeres iparvasutat, és több tucat gazdasági épületet épített fel. Marcaliban gróf Széchenyi Andor hatalmas kastély építésébe kezdett és jórészt hadifogolymunkásokkal 1918-ban befejezett.186 Amíg a háború teremtette konjuktúra tartott a földbirtokosok és a gazdagparasztok annak minden előnyét élvezték, - miközben a megyében százezrek az emberi létminimum határán tengődtek. Az imperialista háború ötödik évében a frontokról hazaérő hírek, melyet a sebesült és szabadságolt katonák hoztak, el- lentmondtak a hivatalos győzelmi jelentéseknek. De a hivatalos híradásokban is érezhető volt a veszteségek elpalástolása mellett a békülékenységre való hajlandóság. Amikor 1918. októberében a központi hatalmak frontvonala összeomlott, itthon a dolgozók örömmel fogadták. Néhány nap múlva a polgári demokratikus forradalom győzelme pedig új, történelmi helyzetet teremtett Magyarországon. 270
