A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
„ ... miszerint tekintettel az országnak a háború folytán bekövetkezett nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetére, a folyó évi február hó 24-iki beszegődéskor és a háború tartalma alatt a cselédek bérét és a részes aratók és részes cséplők járandóságát emelni nem fogják.” Azzal indokolják határozataikat a földbirtokosok, hogy a munkásoknak a terményben adott járandóságuk az áremelkedés mellett ha azt a piacon értékesítik „messze túlhaladó anyagi előnyben részesülnek.” Az anyagi „előnyök” mellett erkölcsi - hazafias indoklásokkal is találkozunk, mert „így kívánja ezt a haza üdve, boldogsága”. „Nekünk itthonmaradottaknak sem szabad egymást elhagyni, hanem összetartva, egymás javát, a közös haza boldogulását, minden önzés, haszon keresése nélkül elő kell mozdítani,” - közli a határozatot Kacskovics alispán.162 Az alispán ugyanezekben a napokban a szigorú intézkedések után azt remélte, hogy „ . . . a gazdák egyöntetű magatartásának, s a munkásmozgalom leküzdésére irányuló intézkedéseknek utóbb is meg lesz a kívánt eredménye.”163 A kettőezer holddal rendelkező Kacskovics alispán, saját és földbirtokostársai, valamint a háborús termelés érdekében ugyancsak ekkor rendelte el az 1914-es 50. te. értelmében a közerő kirendelést. A karhatalommal való munkakényszerítés azokra vonatkozik, akik jelenleg „sem cselédként beszegődve, sem gazdasági munkára leszerződve nincsenek.”164 A háború negyedik évében, 1917. tavaszán, a járási mezőgazdasági munkabizottságok által megállapított megyei mezőgazdasági munkabérek a következők voltak:163 (Ez a háború előttinek 2-2,2-szerese, felfelé kerekítve.) 18 éven felüli férfiak napibére 16 éven felüli nők napibére 12 éven felüli gyermekek napibére ápr.— máj. jún. júl.— aug. szept.— okt. ápr.— máj. jún. jÚl.-a ug. szept. okt. ápr.— máj. szept. okt. 3,00 3,50 4,50 3,00 2,40 3,00 3,50 2,50 2,00 1,40 1,40 1,20 korona korona k o r o n a A mezőgazdasági napszámbérek mellett a szakmánybéreket is meghatározták, hogy megyeszerte az egységes bérek megakadályozzák a munkaerővándorlást. Az itt hozott szakmánybérek a következők: A holdankénti (1200 n-öl) tengeri kapálás egyeléssel 12 korona, ennek második kapálása 10 korona. A cukorrépa sarabolása 16 korona, ennek második kapálása 15 korona, míg a répa kiszedése és fejezése 36 korona volt. A gabona aratását, keresztbe rakását és szároga tását holdanként 18 koronában állapították meg. A fenti munkabérért, amelynek ideje napfelkeltétől napnyugtáig terjedt, az uradalmakban pedig a helyi szokás volt mérvadó, hogy mit tudott vásárolni ezért az agrárszegénység, ez ötven év távlatából megnyugtató módon nem derült ki. Néhány viszonyításból képet kaphatunk az árakról. Ha a legközönségesebb férficsizma árát vizsgáljuk, akkor az 1918-ban a háború előttinek legalább a negyvenszeresébe került. 1916-ban a csizma még 100 koronába került, és ekkor már az ára tízszerese volt a háború előttinek. A gyermekcipő ára 1918-ra hasonlóan emelkedett és elérte a harminchatszorosát a háború előttinek. A férfi télikabát ára is elérte a tizenkétszeresét a háború előtti árnak. Az 1914-es életszínvonalat 100-nak véve, Dálnoki Kováts Jenő számításai szerint a dolgozó osztályok megélhetése így alakult.166 268
