A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
lakoságát. - „Harcolnunk kell a politikai jogokért, hogy a munkásosztálynak joga és szava legyen az ország, a megye és a község tanácsaiban, hogy a mai tehetetlen közigazgatás helyébe a népmilliók helyzetét átérző és szociális irányban működő közigazgatás kerüljön.”155 Az utolsó háborús hónapban több munkásmegmozdulás történt, mert a „ ... dolgozó néposztályok élelmiszer, ruha, cipő, zsír, petróleum, fa és szén ellátása terén napról-napra tarthatatlanabbak az állapotok.”156 A háború kezdetén mezőgazdasági munkások helyhezkötését a földbirtokosok megkezdték. A segítőszándék álarca mögött biztosították a hadbavonult munkások családtagjainak, az asszonyoknak és a gyermekeknek a munkaerejét. A megyei törvényhatósági közgyűlésen 1914. őszén Kacskovics Lajos alispán maga is kétezer holdas földbirtokos, évnegyedes jelentésében a földbirtokosok hazafias és segítő érzelmeiről beszélt. Somogybán a megyei gazdasági egyesület tagjai bár a „ . .. mozgósítás a július 24-iki cselédbér fizetést követő napokban következett be, mégis a cselédek családtagjait visszatartották. Őket a lakás és az összes járandóságok élvezetében meghagyták s ezzel az ő tisztességes megélhetésüket lehetővé tették.”1“7 Később a megyei nagybirtokosok a háború elhúzódása miatt úgy határoztak, hogy a hadbavonult családfő részesedésének felét a következő év április 24-ig kiszolgáltatják. A földbirtokosnak „jószívűsége” fejében viszont jogában állt „ .. . két-két családot is, különösen a hadba levők családjait, az erre eléggé tágas lakásokban elhelyeztetni, mert ezáltal megadatik annak a lehetősége, hogy az eként fölszabaduló lakásokban új gazdasági cselédek, vagy más, eddig cselédsorban nem állott”-akat elhelyezhessenek. A továbbiakban jogában állt a „ . . . kenyéradónak a hadba vonult feleségétől, vagy könnyebb gazdasági munkát bíró egy családtagjától a gazdasági üzemnél előforduló könnyebb munkák díjtalan elvégzését követelni, és a család többi tagjai (gyermekei) az illető gazdaságokban eddig is szokásos napszámért munkát teljesíteni tartoznak.”1“8 A nagybirtokosok, de a gazdaparasztság birtokain is a kiszolgáltatott katona hozzátartozók szinte éhbérért, jobb esetben csekélyke élelemért dolgoztak. A nagyhangon dobravert munkaadói szeretet mögött a kizsákmányolás, az ingyen munkaerő lehetősége rejlett. A munkaadók a fentiek mellett még nem merték kiűzni a cselédlakásokból a hozzátartozókat, mivel óriási számról volt szó, a házas cselédeknek legalább 50-60 százalékáról.159 Később ez a háború vége felé a cselédeknél még jobban emelkedett, és a családfenntartók 75-80 százalékát érintette. A földbirtokosok Somogybán a burzsoá imperialista háború érdekében, és nem pedig emberbaráti meggondolástól mondtak le a hadbavonult cselédek hozzátartozóinak az elbocsájtásáról. A későbbi hónapokban jelentkező munkaerőhiányt a közerő kirendelésével, valamint a katonai munkaszolgálatos behívókkal igyekeztek pótolni.160 Jellemző a megyei földbirtokosok háború alatti szemléletére Pfeiffer János pusztanyíresi intéző cikke a Köztelekben, az OMGE lapjában. Szerinte csökkenteni kell a hadisegélyt, mert „ . . . Somogybán is, a hadbavonult munkások és cselédek hozzátartozóit az állami segélyezés, a mezei munkától elvonja.” Elsőként javasolja Pfeiffer, hogy a nagybirtokokra nagyobb számú hadifogoly csoportokat kellene elhelyezni, mivel az a ....... jelenlegi munkásviszonyokat lényegesen orvos olná.”161 Pfeiffer cikke, február 15-én Kaposváron a megyei gazdasági intéző- bizottság határozatát volt hivatva előkészíteni. Itt, kimondták, a földbirtokosok, 267