A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
kedett.127 Az átlagtermés a háború első évében nagyjából megtartotta az előző évek szintjét, az árpa és a zab holdankénti átlagtermésétől eltekintve. A második évben már a búza átlagtermésen kívül a többi kalászosból kevesebb termett. 1915. végén a hatalmas emberhiány miatt 17 482 kát. hold a bevetetlen mezőgazdasági terület. Az alispán a törvényhatósági közgyűlésen a legszigorúbb intézkedéseket helyezte kilátásba a „szerződéstszegő” mezőgazdasági munkásokkal szemben.128 A bevetetlen területből a nagybirtokon 13 486 kát. holdat, míg a paraszti birtokon 3955 kát. holdat tartottak nyilván.129 Az aratást ekkor csak a jelentős számú katonai és hadifogoly munkásokkal tudták biztosítani.130 1917-ben rendkívüli problémákat jelentett a rossz időjárás mellett a további krónikus munkaerőhiány. A földek megművelését pedig katonai szankciókhoz kötötték.131 Az utolsó háborús évben a megyének a nagyarányú gabonarekvirálások miatt már vetőmagkölcsön- höz kellett folyamodnia.132 1918. tavaszán a munkaerőhiány pótlására a kirendeltek, valamint a hadifogoly munkások ekkortájt már kevésbé váltották be a reményeket.133 Jelentős csökkenést találunk az állandó rekvirálások miatt a megye állatlétszámában is. 1916-ban szarvasmarhából 18 965 db, sertésből 56 303 db, juhból 29 527 db hiányzott az. 1914-es állatszámláláshoz képest.134 A következő háborús évek még jobban apasztották az állatlétszámot, és 1918-ra a megye szarvasmarha állományából a háború előtti létszámnak 90%-a, a sertés 86%-a, a juh 83 %-a maradt meg. A legnagyobb károsodást a katonai rekvirálás miatt a lóállomány szenvedte, melynek 73 289 darab létszámából 1918-ra megmaradt 58 572, azaz 79%-a.130 A földművelésügyi miniszter 1918. áprilisában egyetlen rekvirálás alkalmából például 3110 darab szarvasmarha beszolgáltatását rendelte el.136 Az ehhez hasonló rekvirálások a háború alatt évente több alkalommal megismétlődtek. Külön tanulmányt igényelne a háború alatti évek gabona és az egyéb magvas élelmiszerek rekvirálása. Az első adatok 1915 elejéről valók, amikor a csurgói és az igali járásokból 5000, illetve 4000 q gabonát rekviráltak. Az év végén 214000 q emberi élelmezésre alkalmas tengerit kellett biztosítani a megyének.137 A következő évben már nemcsak katonai karhatalommal, rendőri segédlettel kutatták át a paraszti portákat, hanem besúgókat is jutalmaztak. A Kaposváron megjelent falragasz szerint: - „Az elrejtett készletekre a mai komoly időkben a köz érdekében feltétlenül szükség van, azoknak felkutatására, a felkutatásban való közreműködés mindenkinek hazafias kötelessége. Aki elrejtett készletek nyomára vezet, métermázsánként 1 korona és az elkobzott készlet értékének egyötödét képező jutalomban részesül.”138 A Somogybán szolgáló cseh nemzetiségű katonákkal az aratás után azonnal gabona-rekviráló bizottságok szálltak ki a járásokba, „ . . . amely meglepetésszerű eredménnyel járt.” Csak az első három napon több mint kettőezer mázsa gabonát kutattak fel.139 Október végétől már a különleges kiképzésben részesített rendőrségi detektívek is szaglásztak a paraszti porták körül.140 Az év végén újból a megyére több mint 75 000 q burgonyát és újabb 3500 vagon gabonát róttak ki. Ennek végrehajtását viszont kétszer is kénytelenek voltak meghosszabbítani.141 A következő háborús évben 1917-ben pedig megszigorították a rekvirálást. így például a tengeri-termés felét mindenhogyan elvették. Az év második felében újabb 232 vagon gabonát követeltek a megyétől.142 1918-ban az évet például 1300 vagon gabona rekvirálással kezdték. Az utolsó háborús hónapot, 1918. októberét 8000 264
