A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
vagon gabona gyűjtésével fejezték be a hivatali apparátus tagjai. Ezzel végétért az ötéves háborús rekvirálás, amely ezerszámra tette nélkülzővé a somogyi szegényparasztságot.143 Az imperialista hódító háború kiadásaihoz a mezőgazdasági rekvirálásokon kívül, a különböző hadikölcsön-jegyzésekkel is terhelték a parasztságot. Itt a lejegyzett összegek alapján a közép- és gazdagparasztság kezdeti háborús lelkesedéséről beszélhetünk. Az 1918. tavaszáig lejegyzett hét hadikölcsön megoszlása a következő volt.144 Összes jegyzés Nagy-, középbirtokos, értelmiség, kereskedő,iparos Kisgazda paraszt Községi egyházi alap 1. 1914—15 13 630 327 kor. 8 630 832 kor. 3 974 130 kor. 1 025 365 kor. 2. 1915 13 421 111 kor. 7 474 120 kor. nincs adat nincs adat 3. 1915—16 15 826 688 kor 6 272 300 kor. nincs adat nincs adat 4. 1916 19 869 343 kor. 6 477 660 kor. (Kaposvár nélkül) 6 885 140 kor. 1 255 500 kor. 5. 1916—17 17 262 910 kor. nincs adat nincs adat nincs adat 6. 1917 15 172 701 kor. 6 746 150 kor. (Kaposvár nélkül) 5 999 053 kor. 1 217 800 kor. 7. 1918 24 732 587 kor. nincs adat nincs adat nincs adat összesen: 119 915 667 kor. A korabeli közvéleményt tükröző hírlapi tudósítás szerint a különböző hadi- kölcsönök egyharmadát a falusi parasztság, a módos és közép-, valamint a kis- parasztság fizette. A lap többízben megrótta a nagybirtokosokat, hogy az első három hadikölcsönből alig vállaltak 7 millió koronát, míg a parasztság, - a kisgazdák - ennek kétszeresét adták. Pedig Somogybán a nagybirtokosok földje háromszorosa a kisgazdákénak.145 A háború második évében, 1915-ben, a megyében kettőszáz azoknak a földbirtokosoknak és tőkéseknek a száma, akiknek évente húszezer koronánál volt magasabb a jövedelme.146 A gazdagparasztság, - de még a középparasztság között is jelentős meggazdagodási lehetőség csillant meg a háború elején. Az élelmiszerárak emelkedése folytán „soha nem remélt vagyonosodást mutat a kisgazdák helyzete.” Jelentős bankbetéttel bírtak. A rekvirálások ellenére a „kisgazda” a fele terményével még mindig rendelkezett, amit a legmagasabb piaci áron értékesített. A gazdagparasztság gazdasági, politikai felemelkedési lehetősége a háború alatt meghatványozódott, és céljukat a Nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapárt megfelelően kielégítette. A háború alatt a párt teljesen a gazdasági ügyekre koncentrált és lelkes támogatója volt a burzsoá hadjáratnak.147 A háború következő haszonélvezői a helyi finánctőkések voltak. A különféle bank és takarékpénztárak 1916-ig nyilvánosságra hozták évi mérlegüket, utána azonban már nem közöltek adatokat. A legnagyobb megyei pénzintézetek közül öt, Kaposváron működő intézetnek az adataiból a háborús konjuktúra végigkísérhető. A betétállomány egyenletesen, 265
