A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
Az utolsó háborús év nyarán, a háború négyéves évfordulóján Somogybán 3105 kiskorú hadiárvát tartottak nyilván. Ekkor a hivatalos szervek optimista jóslatai alapján a Somogyvármegye c. lap, az elesett katonák számát csupán háromezer főre becsülte.122 A hátralévő negyedév, ha ugyan a veszteségeket megkétszerezhette, akkor is jóval alábecsülték a háborús halottak számát. Öt évvel a háború után 1924. december 31-én, az egyik helyi napilap szerint 5624 hadiözvegyet, 853 hadiárvát és 212 felmenő rokont segélyeztek még mindig a megyében.123 A háború előtti utolsó békeévhez képest a háborús évek népmozgalmi adatai a hátországban tragikusan negatív képet mutattak. A rendkívül alacsony születési számok mélyen alatta maradtak a megyei halálozási eseteknek. Az 1918. évi első negyedévi törvényhatósági közgyűlésen az alispáni jelentés foglalkozott a megyei népszaporulattal és annak negatív eredményeivel. Az ott közölt adatok a következők:124 Születés Halál Szaporodás Fogyás Születés Halál Szap. Fogyás ezer főre esett 1913. 10 379 7871 2508 — 28,1 21,3 6,8 — 1914. 10 608 7572 3033 — 28,3 20,4 7,9 — 1915. 7 097 7844 — 747 19,2 21,2 — 2,0 1916. 4 678 6461 — 1738 12,8 17,7 — 4,9 1917. 4 499 1918.1.n. évi 141 6507 1947 — 1008 806 12,4 17,9 — 5,5 Ha a halottak életkorát nézzük, akkor azonnal szembetűnik a háború velejárója, a magas csecsemő és kisgyermekhalandóság. A háború harmadik évéből 1916-ból a rendelkezésünkre álló adatok szerint a kisgyermekhalandóság járások szerint a következő volt:125 1916: Született Meghalt összesen Ebből a 1 7 éven aluli Barcsi járás 493 562 201 35,7% Csurgói járás 605 545 225 41,2% Igali járás 420 631 123 19,4 % Kaposvári járás 582 765 228 29,8 % Lengyeltóti járás 429 650 176 27,0% Marcali járás 674 961 212 22,0 % Nagyatádi járás 522 832 254 30,5% Szigetvári járás 350 677 144 21,2% Tabi járás 528 726 181 24,9 % Legmagasabb gyermekhalandóság a csurgói, a barcsi, valamint a nagyatádi járásokban volt. A legtöbb trachomás is ezen a vidéken található, akiknek a száma a háború alatt évente hétszáz körül mozgott.126 Ha a háborús mezőgazdasági gabonatermelést nézzük, akkor megállapítható, hogy 1915-ig az emelkedés, majd utána a fokozatos csökkenés következett. 1914-ben 363 440 kát. holdat vetettek be a kalászosokból és a termés ekkor 2 985 000 q volt. Ez a termésmennyiség az előző évihez képest 158 000 q-al emel263
