A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
nek? - Ehhez röviden szükséges megismerni, hogy miért robbantak ki a bér- és az aratómozgalmak. Itt, az első ok a nagybirtok aránytalan kiterjedése, fojtogató túlsúlya. Másodszor, az egyoldalú kereseti viszonyok, a kevés munkaalkalom lehetővé tette a bérek minimális szintjét. - Harmadszor, az aratási szerződések bonyolultsága, a szerződésen kívüli mellékszolgálatok. Negyedszer, az élelmezés csökkentése, illetve megváltoztatása, és végül a szocialista agitáció.31 1909- ben, a külön mellékszolgálatok miatt léptek sztrájkba Rabe Kurt lajos- házai német földbirtokos aratómunkásai. Az aratókat rétkaszálási munkálatra kötelezni óhajtó földbirtokosokkal később, tárgyalás útján megegyeztek a munkások. Augusztusban, a piarista rend árkuspusztai uradalmában harminchat István- di-i aratómunkás tagadta meg az aratást.32 Szeptember xo-én, Nagykorpádon Politzer Géza uradalmában, Prépost-pusztán a cséplőmunkások léptek sztrájkba. Politzer „ .. . nyomban értesítette a csendőrséget, amely a lázongó munkásokat karhatalommal kényszerítette munkára.”33 1910- ben, a második évnegyedes alispáni jelentésből megtudható, hogy az aratási munkák ,, . . . jelentékenyebb zavaró körülmény nélkül rendben folynak.” Munkabeszüntetés Volt Nagyatádon, Homokszentgyörgyön, Gige-pusztán és Ri- nyebesenyőn. A hatóság a csendőrség közbelépésére, s „ . . . ahol szükséges volt, a törvény rendelkezéseinek szigorúbb alkalmazásával, a szabályszerűen megkötött szerződések teljesítését biztosították.” - Egyedül Homokszentgyörgyön a mezőkövesdi aratók, miután letöltötték a büntetésüket, nem folytatták a munkát.34 A háború előtti évek közül 1912-ben, a legtöbb és legváratlanabb helyeken spontánul törtek elő a sztrájkok az agrárproletáriátus soraiból. Májusban a MIR bérlet toponári gazdaságában az elmaradt bér miatt kezdődött rövid ideig a munkabeszüntetés. Az alispáni második évnegyedes jelentésből optimista reménykedés olvasható ki: „Vármegyénk területén munkásmozgalom eddig nem mutatkozot, s remélhetőleg az egész aratás zavartalanul, a legnagyobb rendben fog lefolyni.”33 A sztrájkok megelőzésére „kellő pótmunkások és aratógépek biztosításával gondoskodott” az alispán. Júniusban, a nyitrai szlovák aratók Nágocson, báró Rubidó - Zichy Iván gazdaságában a szénakaszálást tagadták meg, mivel azt az uradalom hosszabbított munkaidőben akarta elvégeztetni.36 Július 23-án a megye ellenkező határán a csurgói járásban Bagolasánc községben, Löwenfeld Joachim bérlő gazdaságában, hatvankét aratómunkás lépett sztrájkba. A félnapos aratósztrájknak a Nagykanizsáról megérkezett csendőrök vetettek véget, akik „megmagyarázták” a szerződést és annak betartását.37 A legérdekesebb eset Szabó Lajos nosztányi bérletén történt, ahol heteken keresztül a csendőrök őrizték reggeltől estig a szlovák aratómunkásokat. A bérlő szerint, ha a csendőrök elmennek, nem mer maradni a pusztán.38 Ebben az évben még a rácegresi bérgazdaságban a Tolna megyei aratók léptek sztrájkba. A csendőrök ekkor hazatoloncolták a sztrájkólókat. A göllei uradalomban a horvát sztrájkoló munkásokat inkább azonnal vonatra rakták, nehogy a környéken elterjedjen a munkabeszüntetés. A sztrájk okát az uradalom a szerződésszegéssel provokálta ki.39 1913-ban özv. Braun Lajosné Vitéz-pusztai bérgazdaságában tíz felsőszent- mártoni aratómunkás tette le a kaszát, mert a bérlő gyorsabb munkára kényszerítette őket. A szigetvári szolgabírónak miután nem sikerült a békítés, kénytelen volt a bérlő hibájából a szerződést felbontani.40 249.
