A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907
Böhönye község lelkes népe megismerve eszméink igazságát, testvéri szeretettel egyesült a szövetség zászlaja alá, s . . . szeptember hó 30-án népgyűlést rendezett . . . Hogy mily nagy volt az érdeklődés, legjobban igazolja az, hogy a szomszédos községekből százával özönlött a nép a gyűlés színhelyére. Megjelentek Vése, Tapsony, Kisfalud, Szenyér község küldöttei. A népgyűlés délután 2 órakor vette kezdetét, melyen mintegy 5000 ember vett részt, jelen volt az egész községi elöljáróság, a környékbeli uradalmak összes munkásai . . .”202 De a szegényparasztság ragaszkodásáról tanúskodik, hogy az Országos Munkásvédő Szövetségnek még 1906. november 2-án is alakult csoportja Nagybajomban, majd december 13-án Nagyberkiben.203 A belügyminiszter által elrendelt vizsgálat végül azonban mégis alkalmasnak bizonyult, hogy a hatóságok a két szövetség helyi csoportjait felfüggesszék, betiltsák, vagyis egyszerűen szétverjék, ami a megyében az év végére jó részt be is következett.294 1906 nyarának végétől Somogybán is a bérek felemeléséért felújuló harc adott a földmunkásság mozgalmának új lendületet. A harc élén ezúttal már a Földmunkások Országos Szövetsége állt, s adott annak keretet. Ismeretes, hogy a nyár folyamán a szövetség elhatározta, hogy a bérek megjavítása érdekében állítja sorompóba a földmunkásságot. A szövetség lapja, a Világszabadság, lelkes agitációba kezdett és aratási szerződésmintát hozott nyilvánosságra.203 Érdemes az emberséges bér- és munkafeltételekért küzdő szerződésminta néhány fontosabb pontját ideiktatnunk. ,,3. A munkások semmi néven nevezendő ingyenmunkát teljesíteni nem tartoznak. Bérért is a szerződésben nem foglalt munkákat csak akkor végzik, ha erre a birtokossal esetről-esetre meg tudnak egyezni. . . 5. Első ember, vagy aratógazda nincs. A munkások munkába állásuk első napján választanak maguk közül egy bizalmi férfit, aki érdekeiket védelmezi -s a munkaadóval, vagy annak megbízottjával a munkások nevében állandóan érintkezik . .. 6. A marokverőket a munkások fogadják, de azok bérének felét a birtokos fizeti. 7. Az aratásért a birtokos a munkásoknak úgy az őszi, mint a tavaszi gabonából a tizedik részt adja szalmájával és polyvájával együtt... 9. Ha az aratásra fölvállalt gabonát oly csapás érné, hogy a megállapított részért learatható nem volna, akkor a munkásoknak minden learatott hold után 12 korona munkadíj jár. 10. Élelmezésre az aratók a birtokostól páronkint és hetenkint 30 liter búzát, 2 kilogramm szalonnát, 1 liter kását, 1 liter babot, fél kilogramm sót és naponkint fél kilogramm friss húst kapnak. 11. Az aratókat friss vízzel, rendes, tiszta lakóhellyel a birtokos látja el. 12. Az aratóknak szombaton délután haza- és vasárnapi kiszállításáról a birtokos gondoskodik. 13. Hogy az aratók naponta hány órát dolgoznak, azt maguk a munkások állapítják meg. 14. A munkások részének elcsépléséhez a birtokos adja a cséplőgépet, a gépészt, a tüzelőt és a szükséges igaerőt.”200 A bérek egyeségesítésére, valamint azok megbeszélésére a szövetség kerületi értekezleteket vett tervbe,29' s az értekezletek sikere érdekében ugyancsak széles 228
